57772. lajstromszámú szabadalom • Vetülékfonalmetszőkészülék önműködő cséveváltós szövőszékekhez

Megjelent 1912. évi október hó 31-én. MAGY. KIR SZABADALMI jB5ff HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 57772. szám. XIV/b. OSZTÁLY Vetülékfonalmetsző készülék önműködő cséveváltós szövőszékekhez. ELMENDORF BERNHARD GYÁROS ÉS GABLER JOHANNES SZÖVŐTECHNIKUS ISSELHORSTBAN. A bejelentés napja 1911 december hó 28-ika. Ismeretesek már : olyan vetülékfonalmetsző készülékek, amelyeknél kerek tárcsákat használnak iia fonál elvágására, csakhogy ezek közönséges ollók módjára vannak berendezve, ahol egy szár szilárdan áll és a fonalat az éles metszőfölületek egymásba ,hatolása vágja el. Gyakorlatban kitűnt, hogy az ilyen metszőálek gyorsan eltompulnak és a f onalat nem vágják el többé, hanem csak becsípik. Az eddig ismeretes készülékek továbbá önműködő szövőszékeken csakis úgy alkalmazhatók, hogy , azok a szövet szegélyén csüggő és ia szövőszék működése közben lassankint a [készülékig eljutó szálakat vágják el, nem pedig úgy, hogy csakis cséveváltás alatt a vetülékfonal utolját és elejét (azaz, a már egészen lefejtődött fonalat és a friss cséve új fonalának végét), amit csak azáltal lehet elérni, hogy á készülék a szövet szegélyén csüggő fonálhoz nyúljon és azt nyugalmi állapotába való visszajutása közben levágja. Ismeretesek továbbá vetülékfonalmetsző készülékek, amelyeknél több kést alkalmaznak, csakhogy ezeknek az a nagy hátrányuk van, hogy a késeknek nagyon pontosan egymásba kell illeszkedniök, hogy i céljuknak megf eleljenek és az éles metsző( fölületek egymáshoz érjenek, mert különj ben a fonalat, főképen a finom vetülékfonalat, nem vágják ©1, hanem csak be| csípik, aztán ismét kiengedik. Ugyanez az eset mindjárt bekövetkezik akkor is, mihelyt az élek kissé megkoptak, ami már rövid használat után is gyakran megtörténik. Jelen találmányunk tárgya mindezen hátrányokat egyidejűleg kiküszöböli, és pedig azáltal, hogy több, pl. 5 darab, közös tengelyen lévő és közös rúgó által szorosan egymásba nyomott mozgótárcsából áll, amelyek kivágásaikkal egymást oly sokszor keresztezik, hogy a fonal, ha ugyan nem vágatott el, okvetlenül el fog szakadni, mert mindkét külső tárcsapár j nyílásaik záródásakor és azután is egyj mást keresztezi, lés ha nem vágta el a fonalat, okvetlenül becsípi úgy, hogy ezen két tárcsapár között középen ezalatt forgó és kivágásaival és a két szomszéd tárcsa nyílásaival kereszteződő egy vagy I több tárcsa egész biztosan elvágja, illetőleg elszakítja la fonalat. Ezt különösen az biztosítja, hogy a tárcsák egész fölüler tűkön egymáson fekszenek, és közös rúgó