57743. lajstromszámú szabadalom • Görgő hengeres csapágy

Megjelent 1913. évi október hó 39-ón MAGY. ggn KIR SZABADALMI jBa HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 57748. szám, V/e/1. OSZTÁLY. Görgőhengeres csapágy. PERKINS JULIUS AUGUSTUS GYÁROS OMAHÁBAN. A bejelentés napja 1911 szeptember hó 5-iko. A találmány tárgya görgőhengeres csap­ágy, melyben a görgők vezetésére, sorakoz­tatására és köztartására kalitka szolgál. A találmány célja a görgőhengereknek velük egyu(t kezelhető homloktömbökkel való ki­képezése, e homloktömböknek a görgőhen­gerektől független foroghatóságáDak léte­sítése, e homloktömbök oldalnyomásainak fölfogására szolgáló, célszerűen ugyancsak görgős szerkezet létesítése, e tömböknek a görgőhengerekkel való olyan kapcsolata, hogy utóbbiak végén kisebb méretű csap­ágyat létesítünk s ezt körülfutó horonnyal látjuk el, mely a görgőhenger végében lé­tesített horonnyal van szemben úgy, hogy a két rósz a hornyaikba tolt fölhasított gyűrű által könnyen egyesíthető s vétlen szétválás ellen biztosítható; egy további célja a találmánynak végül az, hogy a csapágy mint egy egységes darab legyen kezelhető s különböző hosszakban és átmé­rőkkel állandóan raktáron legyen tart­ható. A csatolt rajzokon 1. ábra a találmány egy egyszerű pél­dáját tengelyvégre alkalmazva, részben metszve mutatja; 2. ábra az 1. ábra 2—2 szerinti met­szete, 3. ábra egy görgőhenger végét mutatja az 1. ábrától kissé eltérő alakban; 4. ábra az 1. és 5. ábrák 4—4 szerinti metszete; 5. ábra oly példát mutat, mely golyós homloktömbökkel bír; 6. ábra az 5. ábra 6—6 szerinti metszete, míg a 7. ábra egy az 5. ábrától kissé eltérő görgőhengervéget ábrázol. Az (a) tengelyvég és a külső (a2) csap­ágytok között elrendezett (b) görgőhenge­rek a (c) kalitkába vannak egyesítve, mely­nek két (c2) és (c3) félhengeres, szegmens­szerű részeit (c4) huzalgyűrűk vagy hason­lók tartják össze. A kalitka (c7) radiális résekkel ellátott (c6j homloklapjai (c8) bor­dák révén vannak egyesítve; a (c7) rések az 1. és 2. ábrabeli példánál teljesen ke­resztülnyúlnak a homloklapokon, míg az 5., 6. ábrabeli példánál csak részben; a ka­litka szerkezete különben változtatható, mert csak másodrendű fontossággal bír. Az 1. ábrabeli példánál a (b) görgőhen­gerek részben kúpos, részben pedig henge­res (b2) végcsapokkal bírnak, melyekre a (d) tömbök vannak szerelve; e tömböknek centralis nyílása célszerűen megfelel a (b2) végcsapokénak s úgy a végcsapok, mint a

Next

/
Oldalképek
Tartalom