57742. lajstromszámú szabadalom • Elgőzösítő és lángzó hordozható szeszfőzőkészülékek számára

Megjelent 1912. évi október hó 29-én. MAGY. g|s KIR SZABADALMI jBS HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 57742. szám. H/h- OSZTÁLY. Elgőzösítő lángzó hordozható szeszfőzokészülékek számára. MISKOLCZI VASIPAROSOK ÉS RESZELÓGYÁRTÓK TERMELŐ SZÖVETKEZETE, AZ O. K. H. TAGJA NEVÜ CÉG MISKOLCZON, MINT PROSZNER KÁROLY MECHANIKUS ÉS GEIGER SAMU " MAGÁNZÓ BUDAPESTI LAKOSOK JOGUTÓDJA. A bejelentés napja 1910 január hó 27-ike. Jelen találmány hordozható szeszfőző­készülékek számára való elgőzösítő láng­zóra vonatkozik, mely a mellékelt rajzon példaképem kiviteli alakjában van föl­tüntetve. Az 1. ábra a lángzó függélyes metszete és a 2. ábra egy részlet fölülnézete. A találmány szerinti lángzó az (a) szesz­tartányban van elhelyezve és lényegében •egy lefelé kiszélesedő (e) esonkakúpból áll, melynek fölső visszahajlított széle egy az (e) csonkakúpot körülvevő és a tüzelő­anyagtartány gázterével közlekedő gyűrű­alakú (f) teret képez. Ez a tér (g) hasíté­kokkal vagy lángzónyílásokkal van ellátva, melyeken át az éghető gáz kilép és e he­lyen meggyújtatik, A lángzónyílások a (h) drótszövet, Bzita vagy hasonló behelyezése által a gáztértől el vannak választva, hogy a láng visszacsapását megakadályozzuk. Az (e) csonkakúp alsó részét (i) szívóbél veszi körül, melyből laza szálak nyúlnak a tüzelő­anyagba. Aí (e) kúp fenekén a tüzelőanyag betöltésére való (j) nyílás van alkalmazva melyet a rúgónyomás alatt álló (k) szelep­tányér zárva tart. A lángzó (f) gyűrűterét egy második (1) csonkakúp veszi körül, mely célszerűen a tüzelőanyagtartány (m) föde­léből van kiképezve. Az (1) csonkakúpot egy második (n) szívóbél veszi körül, melynek fölső széle a lángzónyílásokhoz lehető kö­zel van elrendezve úgy. hogy a bél fölső szélénél a fölszívott tüzelőanyag erősen he­víttetik és elgőzölögtetik. Az (n) szívóbél az (1) csonkakúp alsó széle alatt csak laza szá­lakból áll, melyek a tüzelőanyagba nyúlnak. A tüzelőanyagtartányt csak a (k) szelep­tányérig töltjük meg tüzelőanyaggal. E célra az (e) csonkakúpot a szeleptányér zárt hely­zetében fölső széléig megtöltjük és azután a (k) szeleptányért az (o) rúdon vezetett (p) hüvelye segélyével leszorítjuk, mire a tüzelőanyag a tartányba folyik. A tüzelő­anyag egy része az (e) csonkakúp (q) gyűrű­hornyában visszamarad, melybe az (r) asz­besztzsinór van behelyezve. A (q) horony­banvisszamaradt tüzelőanyagot például gyu­fával meggyújthatjuk. Az ekképen kapott gyújtóláng az (e) csonkakúpot és az (i) szívó­belet hevíti, miáltal az utóbbiban lévő tü­zelőanyag elgőzölög úgy, hogy a fölemel­kedő gőzök néhány másodperc elteltével a (g) lángzónyílásokon át kilépnek és a gyújtó­lángon meggyulladnak. A főláng most már

Next

/
Oldalképek
Tartalom