57681. lajstromszámú szabadalom • Mozaikszerű faldíszítmény és eljárás annak előállítására

Megjelent 1912. évi október hó gg-én. MAG\ KIR szabadalmi sbbí hivatal SZABADALMI LEIRAS 57681. szám. Vlll/a. OSZTÁLY. Mozaikszerű faldíszítmény és eljárás előállítására. MAJOROS ÉS BÁTKY CÉG BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1911 február hó 14-ike. A találmány tárgya mozaikszerű faldíszítmény, amely az ismeretes mozaikoktól úgy a külalak, mint az alkalmazott anyagok tekintetében is különbözik. Az ismeretes mozaikok ugyanis apró üveg kő-, agyag-, fém-, fa-, stb. darabokból összeállított mezőket alkotnak, amelyeknek lényeges jellemző vonása az, hogy minden elemük ugyanazon síkfölületen fekszik, tehát a mozaikon föltüntetett ábrák, képek, alakzatok stb. csak két irányú kiterjedéssel bírnak. Ezzel szemben a találmány tárgya oly mozaikszerű alakzat, amelynél a fölhasznált elemeknek három kiterjedése érvényesül, amennyiben az elemek úgy vannak összerakva, hogy a kép síkjából az elérni kívánt hatásnak megfelelően többé-kevésbbé kidomborodnak. Ennek folytán az elemek egyenként is plasztikusan hatnak, de amellett az elemek által ábrázolt kép Összhatása is plasztikus, ill. térbeli lesz. Ennek folytán tehát, a jelen találmány tárgyával sokkal változatosabb hatások érhetők el, mint a közönséges mozaikokkal, amelyeknél az elemek színe mellett azoknak csak az ábrázolás síkjában fekvő körvonalai jutnak érvényre, míg ellenben a találmány tárgyánál egy harmadik, a föntiekkel közel egyenrangú momentum, vagyis az elemeknek a ; kép síkjára merőleges kiterjedése is érvényesül, amely körülmény az egyes elemek különböző színe, fénye, alakja stb. által létesített összhatást lényegesen fokozza és az ilynemű ábrázolásoknál eddig el nem ért változatosságot tesz lehetővé. A találmány szerinti mozaik, amely épületfalak, menyezetek, továbbá különösen előcsarnokok szökőkutak, vízmedencék stb. díszítésére és egyáltalában a legkülönfélébb célokra alkalmazható, mint már föntebb említve volt, az előállítására fölhasznált anyag tekintetében is lényegesen eltér az ismeretes mozaiktól. A találmány tárgyánál ugyanis első sorban természetei kavicsok találnak alkalmazást, amelyek megmunkálatlan állapotban illesztetnek össze valamely meghatározott, tetszőlegesen választható rajz szerint. A kavicsok nagyságának, alakjának és a kép síkjából való kiemelkedésük mértékének megválasztása mindig az előállítandó ábrától függ és így a művészi ízlésnek tág tere nyílik a legváltozatosabb hatások keltésére. A kavicsok már természetes állapotukban is elég változatos színűek ugyan, de a színhatáa fokozása céljából néha szükségesnek mutatkozik a kavicsokat megfesteni; e célból legelőnyösebben ráégetett zománcbevo-