57568. lajstromszámú szabadalom • Eljárás salétromsavnak elektromos kezelésére
Megjelent 191:2. évi október lió lO-én. MAGY. KIK SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 57568. «zám. VII/i. OSZTÁLY. Eljárás salétromsavnak elektrolytos kezelésére. FARBWERKE VORM. MEISTER LUC1US & BRÜNING CÉG M/M HÖCHSTBEN. A bejelentés napja 1911 augusztus hó 21-ike. Elsőbbsége 1910 december hó 24-ike. esetben igen illetve Salétromsavnak elektrolytos cella katodterében, más elektrolytok hozzáadása nélkül való elektrolytos kezelésénél eddigelé csak fémelektródákat alkalmaztak, még pedig rendesen platinát, különös esetekben rezet, higanyt stb. Azt a megfigyelést tettük már most, hogy az említett temek a légtől előnyösen helyettesíthetők szén grafitelektródákkal.Emellett azt találtuk, hogy szén, illetve grafit mint katóda salétromsavban teljesen megtámadhatatlan. Ez a megfigyelés annál meglepőbb, mert szén-, illetve grafitanódák salétromsavban tudvalevőleg a legrövidebb idő alatt tönkremennek és általában a salétromsavval szemben ellent nem állóknak tekintetnek. (Lásd Dammer Handbueh 1894. II. kötet 1. rész 62. oldal.) így például a 180002. számú német szabadalomban ismertetett eljárásnál a platinaeiektróda helyett szén-, illetve gratitelektródát alkalmazhatunk anélkül, hogy az eredmény lényegesen megváltoznék. Mivel pedig a szén tetemesen olcsóbb a platinánál, műszaki haladást érünk el. Hígított salétromsavas elektrolyzisnél, pld. 20—30°/0-os oldatnál a katódatérben, platinaelektródák alkalmazásánál az elektrolyzis kezdetén, vagy a kísérlet folyamán az árara megszakítása után (rövid megszakításoknál is) hidrogénfejlődés áll be és mindig bizonyos idő telik el a normális folyamat eléréséig, mely' lényegében a salétromsavnak ammóniává való redukálásában áll. Hasonló megfigyeléseket tett már Sehönbein is (Poggendorfer's Annáién (1839) 4-7. kötet, 563. oldal.) Ez a platinán való hidrogénfejlődés, mely annak könnyen passzívvá válása folytán áll be, a technikában igen aggályos, mert az egyidejűleg eltávozó gázalakú nitrooxivegyületek, vagy a gázelvezetőkbe jutó levegő, könnyen robbanó gázkeveréket létesítenek. Ha’ azonban platina helyett szén-, vagy grafitkatódákat alkalmazunk, a higított salétromsav főleg ammóniává redukálódik amig hidrogén nem lép fel. Azonkívül a szükségesáramfeszültség is tetemesen kisebb. A szén. illetőleg grafit mint katód anyaa: más fémekkel szemben is nagy műszaki előnyöket mutat föl. Higított salétromsavnak elektrolyzisénél aluminiumelektródák alkalmazása mellett pld. ammónia keletke-
