57538. lajstromszámú szabadalom • Kézi számológép

Megjelent 191 a. évi október hó 5-én. MAGY. KIK SZABADALMI j Hg HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 57538. szám. VII/C. OSZTÁLY. Kézi számológép. SCHMIDT JÓZSEF KIR. S. MÉRNÖK BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1911 december hó 21-ike. A jelenleg alkalmazásban lévő kézi szá­molókészülékek, mint pl. a logarlée stb. nagyobb mérvű elterjedésének egyrészt azok aránylag magas ára, másrészt pedig az a körülmény állta útját, hogy nagyobb pontosságot igénylő esetekben nem eléggé megbízhatók. • A jelen találmány tárgya oly számoló­készülék, amely egyszerű szerkezeténél fogva igen olcsón állítható elő úgy, hogy mindenki részére hozzáférhető és pontos­ság tekintetében az eddigieket messze fö­lülmúlja. A logarlécnél tudvalevőleg az egyes lo­garitmusoknak megfelelő hosszak egy egye­nesen vannak egymás mellé fölrakva úgy, hogy mivel a logarlée hossza könnyű ke­zelhetőség szempontjából igen szűk határok közé van szorítva s a beosztások száma emiatt csak aránylag kicsiny lehet, termé­szetes, hogy a leolvasás is csak aránylag kis számokkal végzendő számoló művele­teknél lehet megközelítőleg pontos. A jelen találmány értelmében készült számolókészülék lényege már most abban áll, hogy a logaritmusoknak megfelelő hosszak nem egy egyenesen, hanem több párhuzamos egyenesen vannak egymásután folytatólagosan fölrakva úgy, hogy nagyobb egységből indulhatunk ki, vagyis az egyes hosszakat nagyobb léptékben rakhatjuk föl, mintha egy aránylag rövid egyenesre vol­nánk kénytelenek az összes hosszakat|föl­rakni. Ily módon kis területre szorítva, igen nagy számú beosztást kaphatunk anélkül, hogy ez a leolvasás könnyüségének rová­sára történne, a számolás eredményét pe­dig éppen a nagyszámú beosztás folytán sokkal nagyobb pontossággal megközelít­hetjük. Ez a szerkesztési mód tehát lehetővé teszi, hogy a számolókészüléknek nemcsak lineáris hosszát, hanem egész fölületét használhatjuk ki a beosztások fölvitelére. Ennélfogva a készüléket az eddiginél na­gyobb fölületi kiterjedéssel is állíthat­juk elő. A mellékelt rajzon két kiviteli alak van föltüntetvé; az 1. ábra az egyik kivitel fölülnézete, a 2. ábra egy ehez tartozó részlet, a 3. ábra egy másik kiviteli alak hossz­metszete, a 4. ábra ennek fölülnézete, míg az 5. és 6. ábra részletrajzok. Az 1. ábrabeli kivitelből, amely főként íróasztali használatra van szánva, legvilá­gosabban kitűnik az új rendszer lényege.

Next

/
Oldalképek
Tartalom