57532. lajstromszámú szabadalom • Formakő falak és hasonlók szárítására
Megjelent 191 a. évi október hó 5-én. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMILEIRAS 575B2. szám. VIII/a. OSZTÁLY. Formakő falak és hasonlók szárítására.' KNAPEN AGHILLE MÉRNÖK BRÜSSELBEN. A bejelentés napja 1912 január hó 29-ike. Elsőbbsége 1912 január hó 26-ika Ismeretes falakat azáltal szárítani, hogy azokba kövek helyeztetnek be, melyek egy légkeringtető csatornával vannak ellátva. Az is ismeretes, hogy a prizmák úgy a levegőben, mint különböző lyukacsossági fokkal biró anyagokban elhelyezve, széleiken a környezet nedvességének kondenzálód ását elősegítik. A keringtetőcsatorna átmérőjének legalább 26—36 mm. nagynak kell lennie, hogy szabályos menetű keringtetést érjünk el. Eddigelé a falak szárítására szolgáló csöveket háromszögletes keresztmetszetűre készítették, mint ezt a rajz 1. ábrája mutatja. Ha a kő minimális falvastagsága, a lyukacsos anyag által megszabott határ gyanánt, 2 mm. és csatornájának átmérője 30 mm., akkor a kő szélessége 65—75 mm. vagy más szóval a kő keresztmetszete köré irt kör átmérője 65—75 mm., úgy hogy ugyanily átmérőjű lyukat kell kiképezni a kőnek a falba való beillesztése céljából. A csatorna falának főtömege az (a, b, c) helyeken (1. ábra) fekszik; a falnak ezen részeit, melyek egymással egyenlő tömegeket tartalmaznak, keskeny (d, d', d") falrészek kötik össze. A csatornába behatoló friss légáram a beáramlásnál állandóan érintkezésben marad az (a) résszel, ha a falon kívül a környezet melegebb és szárazabb, mint a fal belsejében. Emellett a levegő vízgőzzel telítődik, ezáltal lehűl, a csatorna belső végén lefelé vonul, a csatorna alsó része mentén kifelé áramlik és a vízgőzt magával víve, a külső nyílás alsó részén át kilép. Ha a levegő kívül hidegebb, mint a fal belsejében, akkor a folyamat ellentétes irányban megy végbe. A fal stabilitása és az anyag kohéziója, valamint esztétikus szempontok a formakő méreteinek lehető nagymértékű csökkentését kívánják meg. Jelen találmány tárgya már most oly formakő, melynek helyszükséglete minimális, mimellett azonban maximális szárítási képességet tartunk fenn és elkerüljük hogy . a kő fölső részében lévő (a) tömeggel egyenlő (b) és (c) tömegeket kellessen a kő alsó részében alkalmazhi, mert ezek a (b) és (c) tömegek a légáram irányára és alakjára a csatornában káros behatást fejtenek ki. Ha a (b) és (c) tömegek nem fejtenének ki behatást azon közömbös rétegre, mely a be- illetve kilépő (D) és (F) áramok között diafragma gyanánt képződik, akkor ez a közömbös réteg (E)-nél megközelítően, a
