57530. lajstromszámú szabadalom • Légpárna háton fekvő betegek számára

Megjelent 1912. évi október hó ő-én. MAGY. KIR SZABADALMI EH HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 57530. szám. VlI/e. OSZTÁLY­Légpárna háton fekvő betegek számára. KULCSÁR ISTVÁN SZABÓ BUDAPESTEN. A bejelentés napja, 1912 január hó 1-je. Jelen találmány tárgya légpárnára vo­natkozik, mely háton fekvő betegek szá­mára való és célja az, hogy a hosszú ideig hátukon fekvő betegeknél a fölfekvésből származó és oly kellemetlen és fájdalmas sebek keletkezését meggátolja. Egy további és fontos előnye a talál­mány tárgyának az, hogy használatánál az ágytálat a beteg alá lehetne helyezni, anélkül, hogy a beteget megemelni vagy egyáltalán helyzetéből kimozdítani kellene. A találmány lényege abban áll, hogy a légpárna a használat közben a tompor alá kerülő, két tömlőszerű nyúlvánnyal bír ugy, hogy a farcsont, ami különben a fölfekvés veszélyének a legjobban ki van téve, ezen két nyúlvány között szabadon fekszik és emellett a párna ellenkező oldalán a la­pockák közé nyúló résszel van ellátva úgy, hogy a lapockáknak esetleg fölléphető föl­fekvése is ki van küszöbölve. A mellékelt rajzon a találmány tárgyá­nak egy példaképeni kiviteli alakja vázla­tosan van föltüntetve, még pedig az 1. ábrán fölülnézetben és a 2. ábrán hosszmetszetben. A párna két tömlőszerű (a) nyúlvánnyal bír, melyek használat közben a tompor alá kerülnek és így a farcsont a két nyúlvány között lévő (b) szabad térben szabadon fekszik úgy, hogy a far csont föl fekvése ez­által meg van gátolva és az ágytál a beteg alá helyezhető anélkül, hogy a beteget megemelni vagy egyáltalán megmozdítani kellene és ő a székelési is elvégezheti. Az (a) nyúlványokat összekötő (c) rész a keresztcsontot támasztja alá, míg a (c) részből kiindúló (d) részek a vesék alatt feküsznek. A párna a (d) részek találkozásánál (e) kicsucsosodással bír és ezen (e) kicsucsosodás használat közben a lapockák között fekszik úgy, hogy a lapockáknak esetleges fölfek­vése is el van hárítva. A (c, d és e) részek között (f) nyílás van kiképezve, melynek az a célja, hogy a testnek a párnáról való lecsuszamlását meg­akadályozza. A (g) szelep pedig a párnának fölfúvá­sára szolgál. Természetes, hogy a találmány tárgyán többféle változtatást eszközölhetünk, így például az (a) nyúlványoknak helyzetükben való biztos tartására összeköthetjük azokat egymással oldható csatok vagy szalagok segélyével stb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom