57459. lajstromszámú szabadalom • Szennyvizek úszó, valamint könnyű fajsúlyú, lebegő anyagait elkülönítő berendezés

Megjelent 1912. óvj szeptember hó 27-én. MAGY. gg| KIR. SZABADALMI jBí HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 57459. szám, XXI/b. OSZTÁLY. Szennyvizek úszó, valamint könnyű fajsúlyú, lebegő anyagait elkülönítő berendezés. GESELLSCHAFT FÜR ABWÁSSERKLÁKUNG M. B. H. BERLIN­SCHÖNEBERGBEN. A bejelentés napja 1912 február hó 4-ike. Jelen találmányunk tárgya szennyvizek | úszó, valamint könnyű fajsúlyú, lebegő anyagait elkülönítő berendezés, melynél az úszó és lebegő anyagok, pl. zsírok fölül, a vízbe sülyedő anyagokat tartalmazó szennyvizek pedig alul vezettetnek el, anélkül, hogy ez utóbbiak, amelyeket az elfolyó víz magával ragad, t. i. a vízbe sülyedő anyagok, megelőzőleg kiválnának, vagy leüllepednének. Ezt pl. azáltal érhet­jük el, hogy az elfolyó víz -áramlási ener­giáját növeljük, pl. rézsútosan lefelé irányuló terelőlapok beépítésével, kettős kúp, vagy hasonló alakjában és a tartányok falainak i a lefolyó cső irányában való összeszűkíté­sével. A lefolyó esőnek elég magasra való fölvezetésével gondoskodhatunk ekkor arról, hogy a képződő úszóréteg le ne folyjék. Bebizonyult, hogy az átfolyó víz áram­lási energiáját elegendőképen növelhetjük beépítések nélkül, pu&ztán a tartány falai­nak a tartány legkeskenyebb helye alján lévő lefolyónyílás irányában való össze­szűkítésével. Ismeretesek ugyan már a szennvízderí­tők és hasonló berendezések, amelyeknél a tartányfalak ugyancsak összeszűkülnek egy mélyen fekvő pont felé, azonban ezek ál­| talában nem a derítendő víz áramlási ener­giájának növelésére, hanem annak csök­kentésére szolgálnak. Ezeknél a berende­zéseknél tehát a víz a tartány legkes­kenyebb helyén ömlik be és a legszélesebb helyén ömlik ki. Az idetartozó vázlatos rajz a jelen ta­lálmányunk szerint kiképezett berendezés egy példáját tünteti föl. 1. ábra alaprajz. 2. ábra egy példaképeni hosszmetszet. A lebegő anyagok, zsírok stb. (a) tar­tányban különíttetnek el, amely a beömlési ' oldaltól a kiömlés irányában fokozatosan összeszűkül és ezenkívül a tartány feneke lefelé esik. Ezen tartány alakját úgy kap­juk meg, hogy két egymástól a tartány­hosszuságnyi távolságban lévő s egymásra merőleges egyenesnek végpontjait össze­kötjük, mimellett az egyenesek egymáshoz viszonyítva oly helyzetben vannak, hogy a képződő síkok, melyek a tartány falait ad­ják, szimetrikusak. A szennyvizek a (b) csövön vagy vályún át a berajzolt nyíl irányában érkeznek a tartány szélesebb részébe. A beömlőnyílást követőleg a tar­tányba néhány (d) hullámtörőlap van be­építve, hogy a beömlő vizet ismeretes mó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom