57362. lajstromszámú szabadalom • Létra

Megjelent 1913. évi szeptember hó 31-én. MAGY. ggjs KIR. SZABADALMI WB HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 57862. szám, X/a. OSZTÁLY. Létra. SIEGEL OTTÓ ÉPÍTÉSZ SCHLAWEBAN. A bejelentés napja 1911 december hó 10-ike. Elsőbbsége 1911 március hó 6-ika. A találmány tárgya szerinti létra akár tá­masztó-, akár pedig állólétraként is hasz­nálható és különösen gyümölcsszedésre alkalmatos. A rajz az új létrának egy példaképem foganatosítási alakját tünteti föl. Az 1. és 2. ábrán két különböző hosszúságú támasztólétra látható, amelyek különböző hosszúságú állólétrává egyesíthetők. A 3. és 4. ábrán nagyobb léptékben föltün­tetett részletek két támasztólétrának egy állólétrává való egyesíthetéséhez valók, míg az 5. ábrán a találmány' értelmében két tá­masztólétrából összetett állólétra látható egyenlőtlen talajon való alkalmazásakor. Az 1. és 2. ábrán föltüntetett támasztó­létra egy p. o. 5—6 m. hosszú (1) rúdból áll, amely alul, hosszának kb. x /3 részén, ketté van hasítva. A hasított (2) szárak szét vannak peckelve úgy, hogy végeik egymástól kb. egy méternyire esnek. A rudat a szárak szétválási pontján a(3)vasgyűrű veszi körül. A legalsó (4) létrafokok a szá­rakon belül, azok közé vannak erősítve, viszont a fölső (5) fokok a (2) szárakon, illetve az (1) rúdon keresztülhaladnak és célszerűen fölfelé görbülnek. Az (1) rúd a J legfölső létrafokon kb. 75 cm-nyire nyúlik túl. Fölső végén a félkörkeresztmetszetű (6) kivágás van, ebbe illeszkedik a (7) hü­vely, amely a rúd legfölső szólét körülvevő (8) gyűrűbe van erősítve. A (7) hüvelyben a (9) csap forog szabadon, végén egy, a létra csúcsán túlnyúló (10) füllel. Az (1) rúdban fölső végétől kb. «/* 1 m.-nyire egy alsó részén a (12) lemezzel födött (11) üreg van, amelyben a (12) lemezzel kapcsolatoB (13) hüvely foglal helyet. Ezen hüvelyben egy (14) állócsap forog, amely egy az üreg­ből görbén kinyúló, füles (15) villát tart. Az 1. és 2. ábrában föltüntetett létrák egyenkint mint támasztólétrák használhatók és különösen gyümölcsszedésre alkalmasak mert esupasz fölső részük bármely ághoz támasztható, s a (2) szárak széles nyílása folytán biztosan megállnak. Az (5) fokok görbülete megakadályozza a láb vagy a valamely fokra akasztott gyüjtőkosár lecsú­szását. A létrák továbbá gyengébb ágak alátámasztására is fölhasználhatók. Állólétraként való használatra két ilyen támasztólétrát egymással összekapcsolunk és pedig vagy úgy, hogy a rövidebb létra (10) fiilét a hosszabb létra (15) füles villá­jába illesztjük és a füleken egy csapszöget dugunk vagy egy csavart eresztünk keresz­tül — amikor is a rövidebb létra támasztja

Next

/
Oldalképek
Tartalom