57310. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadékmennyiségek szabályozására

Megjelent 1912. évi szeptember hó 19-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 57310. szám. V/e/l. OSZTÁLY. Berendezés folyadékmennyiségek szabályozására. HANS REISERT G. M. B. H. CÉG CÖLN-BRAUNSFELDBEN. A bejelentés napja 1911 augusztus hó 14-ike. Jelen találmány tárgya oly berendezés, melynek célja abban áll, hogy ingadozó víznyomással biró vezetékekből vagy vál­tozó vízállással biró tartályokból az idő­egységben változatlan vízmennyiséget fo­lyattassunk ki. Ezen célra a szelep előtt és mögötte uralkodó víznyomás különbsé­gét .használjuk föl arra, hogy a szelepet többé-kevésbbé nyissuk. A találmányt a rajzok nyomán ismertetjük. A csatolt rajzokon a találmány tárgya az 1. és 2. ábrán két eltérő kiviteli alakban függélyes metszetben van föltüntetve. Az (a) tokban a kétüléses (b, bl) szelep van elrendezve, mely az 1. ábra szerint üreges (c) orsón, a 2. ábra szerint pedig a tö­mör (c) orsón ül, mely fölső végén az (e) úszót hordja. A (c) orsó mindkét kivitel­nél egy, ezt tetemes játéktérrel övező (d') vezetéken hatol át. Az 1. ábra szerinti ki­vitelnél egy nyitott (e) úszó van elren­dezve, mely oldalt több (p) nyílással van elrendezve. Az úszó az (i) tartályban úszik. Az úszó belseje a (c) csőorsó és a cső alsó végén kiképezett (o) nyílások útján az (r) tér­rel közlekedik. A 2. ábrán ellenben az úszó minden ol­dalról zárt és az (i) tér, melyben az úszó úszik, egy magasan fekvő pontján az (m) cső útján az (r) térrel van összekötve. Az 1. ábra szerinti kivitelnél a szelep akkor záródik, mikor az úszó sülyed, a 2. ábra szerinti kivitelnél ellenben a szelep az úszó sülyedésénél nyit. Mindkét esetben az (1) lemezek fojtó szerkezeteket alkotnak. A berendezés működési módja a követ­kező: A víz a berajzolt nyíl irányában az (a) szelepház (k) terébe lép be. A szelep az úszó önsúlya folytán zárva van, mint­hogy az (i) térben kezdetben még nincs víz. Ha ellenben a (k) tér vízzel van telve, az a folyadék a (d') gyűrűs hasítékon át az (i) tartályba lép és az 'úszót fokozato­san megemeli úgy, hogy a szelep nyílni kezd. A víz most már a szelepen át az (r) térbe lép be és azután az (l)-nél bekövet­kező fojtás következtében az üreges (c) szeleporsón keresztül az úszó belsejébe emelkedik föl, miáltal utóbbi ismét terhel­tetik. A víz nemsokára az (i) tartályban oly magasra emelkedett, hogy a (p) nyílást el­éri és azután ezen keresztül az úszóba folyik át. Ezen nyílások magasságában a vízszin az (i) tartályban megmarad, míg az úszó belsejében csak annyira emelkedhe­tik, amint ezt az (r) térben a nyomás meg­engedi. Ez a nyomás azonban az (r) tar­tályban viszont úgy áll be, hogy az úszó

Next

/
Oldalképek
Tartalom