57280. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tüzelési briquettek előállítására

Megjelent 1912. évi szeptember hó 14-én. MAGY. SZABADALMI IÍIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 57280. szám. II/a. OSZTÁLY. Eljárás tüzelési briquettek előállítására. RIGBY THOMAS MÉRNÖK LONDONBAN. A bejelentés napja 1911 május hó 13-ika. Elsőbbsége 1910 május hó 14-ike. A jelen találmány tárgya oly eljárás, melynek segélyével barnaszénből, tőzegből, vagy hasonló anyagokból készült tüzelési briquettek előállítási költségeit jelentékenyen csökkenthetjük. Ezen célt a jelen találmány szerint azáltal érjük el, hogy a briquettező berendezés számára hajtó erőt szolgáltató, ammoniáknyeréssel működő, gázfejlesztő berendezést a briquettező berendezés szárító készülékével kapcsoljuk össze. Az ammoniáknyeréssel működő gáz fejlesztő berendezésekben ugyanis nagy menynyiségű vízpára vagy gőz szükségeltetik a gázfejlesztőben uralkodó égési hőmérsékletnek csökkentésére, oly célból, hogy a tüzelőanyag nitrogénjéből lehetőleg nagy mennyiségű ammóniákat állíthassunk elő. Ezen párának nagy részét rendesen külön segédforrásokból szokás venni, ami természetesen tüzelőanyag fogyasztásával s így költséggel jár, ha azonban a briquettező berendezésekhez gázt használunk, úgy a jelen találmány szerint, az alább leírt módon jelentékenyen megtakarítást érhetünk el. Ugy légszárított, mint nedvesen karbonizált tőzeg, avagy barnaszén kezelésére szolgáló briquettező berendezéseknél rendszerint a nedvességnek a kezelendő anyagból való elpárologtatásáról kell gondoskodnunk. Ha ilyen berendezésnél pl. barnaszenet használunk, a tüzelőanyag nem ritkán 50—60 százalék nedvességet tartalmaz és ha ugyanilyen berendezésben tőzeget használunk, rendszerint ugyanaz az eset forog fön. Ezen nedvesség elpárologtatására különböző tipusu készülékek vannak használatban. Ezek egyike a korongos, másika pedig a Schnlz-féle szárító készülék. Mindkét esetben a főcél ugyanaz, vagyis a tüzelőanyagban lévő nedvességet briquettezés előtt párologtatni, mely nedvesség a briquettezés előtt tartalmazott vízsúlyának körülbelül tíz százalékára csökkentetik.Hogy ezen művelet gazdaságosan legyen végezhető, a szárítandó anyagot a szárító készülékbe való hozatal előtt összezúzzák és porrá őrlik. Schultz-féle szárító készülék alkalmazása esetén, melyre a jelen találmány különösen alkalmas, a briquettezendő anyagból nyert port forgó szárító dobban elrendezett csövekbe bocsátjuk és miközben a port ezen csöveken átvezetjük, azok külső fölületét tetszőleges módon pl. gőz, vagy forró égési gázok segélyével hevítjük. A szárító készülék dobja üzem közben folyton forog, minek folytán a csövek bel-