57260. lajstromszámú szabadalom • Hengeres szárító berendezés fűtőköpennyel

Megjelent J912. évi szeptember lió 14-én. MAGY. KIR. szabadalmi jffig hivatal SZABADALMI LEÍRÁS 57260." szám. IV/i. OSZTÁLY. Hengeres szárítóberendezés fűtőköpennyel. pauksch hermann igazgató landsbergben. A bejelentés napja 1911 jalius hó 6-ika. A nedves anyagok, cereáliák, burgonyák stb. számára való ismeretes szárítóberendezések hatása, mely berendezéseknél gőz fűti a hengereket, mint ismeretes, tetemesen fokozható azáltal, hogy a hengerfölület azon részét, melyet a nedvességtől legjobban megfestett anyag még föd, mely tehát az ulánszárításra szolgál, az anyag leszívási helyéig tetszőlegesen erősen fölhevített levegővel hozzuk érintkezésbe. Ezen hatás fokozására a találmány értelmében a hengerfölület azon részét, melyen az utánszárítás végbemegy, ismert' módon fűtőköpennyel vesszük körül. Ez a fűtőköpeny azonban nem úgy, mint eddig, kizárólag fűtésre szolgál, hanem meleg levegőnek az utánszárítására szolgáló hengerfölületen való egyenletes hozzávezetésére is, az anyagra gyakorolt szárító hatás kifejtése céljából. Ezt azáltal érjük el, hogy a fűtőköpenynek a hengerpalásthoz lehetőleg közel fekvő belső fala alkalmas alakú nyílásokkal van ellátva, a falazat fölső része pedig ép annyira fekszik a hengerpalásttól, hogy a szárítandó anyagot nem érinti. A fűtőköpeny belső fala és a hengerpalást által képezett tér a szárító hengerek alatt fekvő keverő térrel természetesen nyilt közlekedésben áll, a külső fal ellenben célszerűen el van zárva, minthogy beléje erősen fölhevített levegő vezettetik. A szárító kamrák alatt nyomóhengerek alkalmazhatók, melyek az előszárítőkamrát az utószárítókamrától elkülönítik. Ez elrendezés annyiban célszerű minthogy különben a meleg levegő, mely nyomás alatt vezettetik be az utószárító terekbe, a lényegében az előszárító térben keletkező, a henger fölülete mentén az utószárító terekbe átáramló párákkal úgy telíttetik, hogy a befúvott meleg levegő szándékolt hatása hátrányosan befolyásolta tik. A nyomóhengerek elrendezése azonban még egy másik előnyt is rejt magában. Mint ismeretes, a befelé forgó hengerekkel és fölülről való adagolással fölszerelt szárító készülékeknél a rétegvastagságot a szárító hengerek állása szabja meg. A két szárító henger érintkezési helyén, ahol a fölvitel legutoljára és a legerősebben megy végbe, a hengerek között fekvő réteg összefüggő egészet képez, mely a hengerek további forgásánál széjjelszakíttatik, mi mellett a külső fölületek kiemelkedő és mélyített helyekkel bírnak. A mélyített helyek természetesen tökéletesen keresztülszáradnak, ellenben gyakori eset, hogy a kiemelkedő helyek nedvesek