57153. lajstromszámú szabadalom • Berendezés differenciális dugattyúval bíró gőzgépeknél a gőz túlhevítésére
Megjelent 19155. évi szeptember úó 10 -én . ___ MAGY. gfev KIR SZABADALMI BSSB HIVATAL SZABADALMILEIRAS 57158. szám. V/d/l. OSZTÁLY Berendezés differenciális dugattyúval bíró gőzgépeknél a gőz túlhevítésére. SCHMIDT'SCHE HE1SSDAMPF-GESELLSCHAFT M. B. H. CÉG, MINT DR SCHMIDT VILMOS MÉRNÖK JOGUTÓDA CASSELWILHELMSHÖHEBEN. A bejelentés napja 1911 május hó 6-ika. Elsőbbsége 1910 május hó 7-ike. Találmányom tárgya berendezés az 1348. számú magyar szabadalomból ismeretessé vált, differenciális dugattyúval biró gőzgépeknél a gőz túlhevítésére. Ezek a gőzgépek átmeneti alakot képeznek a kettős és hármas expanzióval dolgozó gépek között, amennyiben a nagy nyomású hengerből kiáramló gőzt a kisnyomású dugattyú mögött és ebben, valamint a nagynyomású dugattyúban kiképezett fölfogótérbe vezetjük, hol munkát végez, amennyiben expandálódva a dugattyúk hátrafelé való löketét indítja meg, azután pedig oly célból, hogy a tulajdonképeni kisnyomású dugattyú elé jut. A gép a felfogó tér hatása alatt annak következtében végezhet tulajdonképeni expanziómunkát, bogy a fölfogótérben a gőz a dugattyú előrefelé végzett löketénél komprimálódik. Eme munka nagysága tehát a fölfogótér nagyságától függ és annál nagyobb minél kisebb a fölfogótér. A szóban lévő gép különleges szerkezete következtében főleg igen nagy (60 atm. és ennél nagyobb) feszültségű gőz esetében alkalmazható előnyösen, hogy azonban nagy feszültségeknél az expanzió közben a gőz a fölfogótérben és főleg a kisnyomású hengerben száraz maradjon, közbekapcsolt túlhevítésről kell gondoskodnunk. Találmányom lényege abban áll, hogy ezt a közbekapcsolt túlhevítőt miként rendezzük el, jellemző pedig a találmányra az hogy a túlhevítő oly csatornákba van beépítve, melyek a fölfogótérnek a kisnyomású dugattyú mögött fekvő részét a kisnyomású, hengerrel kötik össze. Minthogy a nagynyomású hengerből a fölfogótéren át a kisnyomású hengerbe áramló gőz sebessége tulajdonképeni fölfogótér és a két henger között lévő összekötő csatornákban a legnagyobb, valamely túlhevítő hőleadása pedig a túlhevítendő gőz áramlási sebességétől függ, az összekötő csatornákba beépített túlhevítő méretei aránylag a legkisebbek lehetnek. Más szóval, a fölfogótérnek, melyet a kellő kompresszió biztosítása céljából lehetőleg kicsire kell méretezni, a túlhevítő beépítése következtében szükségessé váló méretnagyobbítása a túlhevítőnek a találmány szerint történő elrendezésnél fog a legkisebb lenni. A találmány tárgyát képező elrendezés ezenkívül azt is lehetővé teszi, hogy a túlhevítő a. kisnyomású hengert palástszerűen körül-
