57075. lajstromszámú szabadalom • Fojtótekercsek gerjesztőtekercsek számára

Megjelent 1912. évi augusztus lió 31-én. MAGY. SZABADALMI SZABADALMILEIRAS 57075. szám. VII/g. OSZTÁLYFojtótekercsek gerjesztőtekercsek számára. MOSER RÓBERT MÉRNÖK WIENBEN. A bejelentés napja 1911 junius hó 28-ika. Elsőbbsége 1910 január hó 7-ike. Jelen találmány azon fojtótekercsek különleges foganatosítására vonatkozik, melyek gerjesztőtekercsekkel kapcsolatban alkalmazandók. Gerjesztőtekercsek alatt oly tekercsek értendők, ' melyek által hatásos amperemenetek állíttatnak elő, mimellett a tekercsekhez vezetett vagy a tekercsekben föllépő feszültség csak körülbelül a tekercsekben föllépő omikus esésnek megfelelő értékkel bír. E gerjesztőtekercsek példái gyanánt azok az egyenáramú horgonytekercselések tekinthetők, melyek az 51517, 51518, 51582, 51656,51818 ós 51894. számú szabadalmi leírásokban ismertetett synchron gépek rotorján, vagy az ismert Heyland és Latour-féle quasisynehron asynchrongépeknél alkalmaztatnak. Az említett fojtótekercsek lényegükben röviden zárt tekercseket képeznek. Ha egy •ily fojtótekercs az említett gépek vagy hasonló kommutátorosgépek rotorján rendeztetik el, akkor a fojtótekercs tiszta többfázisú elrendezések mellett és synchronizmus esetén a gép működési módjára elvileg nem fejt ki behatást. Ebben az esetben az említett tekercs a főmezőre lényegesen nem hat be, még akkor sem, ha a jelentéktelen mezőingadozások a gerjesztés csekély fázisszáma mellett (kedvező módon) kiegyenlittetnek. Ellenben egyfázisú áram esetén a röviden zárt tekercs az egytengelyű váltómezőket (főmezőket) forgó mezőkké is átalakítaná. Már most mindkét esetben egyidejűleg' a kommutálás javíttatik meg azáltal, hogy a gerjesztőtekercsek egyes kommutáló elemeinek szórásmezői a rövi» den zárt tekercs megfelelő tekercselemei által befolyásoltatnak. Ismeretes már most, hogy ezen utóbb említett célra a fojtótekercset, a gerjesztőtekercshez viszonyítva lehetőleg szórásmentesen kell elrendezni. Heyland pl. egy hasonló eset részére (lásd az Elektrotechnische Zeitschrift című folyóirat 1901. évfolyamának 634. oldalán az első hasáb 37—53. sorait) azt javasolja, hogy maguk a gerjesztőtekercsek működtessenek fojtótekercsek gyanánt és pedig azáltal, hogy a kollektorlemezek között ellenálláskapcsolatokat, tehát némileg egy zárógyűrűt alkalmazzanak. Ez a kivitel azonban azzal a hátránnyal bír, hogy az ellenálláskapcsolatok synchronjárás mellett is jelentékeny teljesítményt fogyasztanak. Ezenkívül az mutatkozott, hogy ezeket a kapcsolatokat nem szabad mindig egyszerűen két-két egymásra következő lemez közé helyezni, hanem sorozatos tekercselés mellett a lemezeket oly módon kell egy