57009. lajstromszámú szabadalom • Eljárás trágyázó szer előállítására

Megjelent 1912. évi augusztus hó 27-én. 57009. szám. X/h. OSZTÁLY Eljárás trágyázószer előállítására. HABENICHT CARL BETONÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓ WIENBEN. A bejelentés napja 1911 október 'hó 14-ike. Elsőbbsége 1910 március hó 25-ike. A szennyvizek és pedig főkép a városok kloákavize lényegében három alkatrészből állanak, nevezetesen hordalékból, a tiszta vízből és az úszó anyagokból, mely utóbbi­akhoz tartozik a zsiradék is. A városi szemétsöpredékből, cserepek­ből, rongyokból, hamuból, ételmaradékok­ból stb. áll. A kloákavizeknek úgynevezett hordalékát eddig sem önmagában, sem a szeméttel együtt nem dolgozták föl trágyává. Ellen­ben a váro3i kloákavizek hordalékát és úszó anyagjait a csatornavízzel nagyobb városok közelében a földek öntözésére és terméke­nyítésére való trágyáié gyanánt használják föl. Ez az értékesítés költséges gépberen­dezéseket igényel; azonkívül az ezen trá­gyalével együtt fölhasznált úszó, illetve zsiradékanyagok a trágyázást illetőleg sem­leges hatásúak voltak és így csak fölösle­ges terhet képeztek, minthogy a fontos ta­lajtápláló anyagokat, foszfort, káliumot és nitrogént vagy egyáltalában nem, vagy pe­dig csak jelentéktelen mennyiségben tartal­mazzák, sőt bomlásuk, illetőleg elszappano­sodásuk folytán gyakran károsak is vol­tak. A városi ürüléket (hordalékot és úszó anyagokat) gödrökbe is gyűjtötték és innen | közvetlenül eladták a fölőmivesefcnek, vagy pedig az ürülékek víztartalmát légritkított terekben elgőzösítették mindaddig, míg sűrű pép nem keletkezett, melyet azután lassan forgó hengerek által vékony rétegekbe föl­vittek. A hengerek forgása közben a maszát szárították és egy másik, fogakkal ellátott kisebb henger segélyével a szárító henger­rel leválasztották és finom porrá (poudrette) alakították át. A városi ürüléket a házi- és utcaszemét­tel hamuval, tőzeghulladékkal is vegyítet­ték és poudrette dolgozták föl. Azonkívül a városi ürüléket tőzeg, gipsz és karbolsavból álló fertőtlenítő porral ke­verték, a masszát azután téglákká sajtolták és ezeket a téglákat, úgynevezett ürülék­köveket a levegőn megszárították. Hasonló módon dolgoztak föl konyhahul­ladékokat, konyhavizet stb is, amennyiben azokat fertőtlenítő poron átszűrték. Ily ürülékköveket trágyázószer gyanánt is használtak, azonban trágyázó értékük oly csekély volt, hogy hosszabb szállítást nem bírtak el. Azonkívül városi ürülékeket hamu, kénsav kálisók, szuperfoszfát, föld, tőzeg stb. hozzá­adásával trágyává dolgoztak föl. I A városi ürülékek értékes részeit vegy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom