53931. lajstromszámú szabadalom • Önműködő pénzváltóberendezés

Megjelent í 911. évi november hó 9-én. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI •Rf HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 58931. szám. Vll/b. OSZTÁLY. Önműködő pénzváltó berendezés. FRIEDRICH GEORG ÉS FLÓGEL WILHELM MECHANIKUSOK BERLINBEN. A bejelentés napja 1910 szeptember hó 26-ika. Jelen találmány oly pénzváltóberendezésre | vonatkozik, mely pl. gázautomatával oly­módon van összekötve, hogy a váltópénz­darab, miután a gázautomatát működtette, a fölváltóberendezésbe önműködően beve­zettetik. A találmány tárgya az ismert ily önmű­ködő pénzváltóberendezésektől abban kü­lönbözik, hogy a kiadó tolattyú egymástól teljesen független két záróberendezéssel van ellátva. Ezek egyikét a bedobott föl­váltandó nagyobb pénzdarab főzáróemelő fölemelése által oldja ki; a másik záró­berendezést pedig a gyüjtőcsőben lévő váltó­pénz kapcsolja ki. Ha a gyüjtőcsőben nincs váltópénz, ez a záróemelő működik és ez­által a kiadó tolattyú mozgatását megakadá­lyozza. A fölváltandó nagyobb pénzdarab a pénzbedobó nyílás alatt elrendezett emelőn addig fekszik éa a kiadó tolattyú főelzáró­berendezését addig tartja kioldva, míg e tolattyú megfelelő számú ide-odamozgást | nem végzett; a gyűjtőcsőben lévő pénz­darabok által kioldott zárómű azonnal mű­ködik, amint a váltópénz kifogyott. A találmány tárgya továbbá úgy van be­rendezve, hogy ugyanabban a berendezés­ben különböző pénzdarabok válthatók. Min­den egyes bedobott nagyobb pénzdarab a következő kisebb pénzdarab számára a be­dobási nyílás alatt elrendezett emelőt és ezzel együtt a főzáróemelőt kioldja. Míg tehát az ismert ily berendezéseknél külön­böző nagy pénzdarabok föl váltására egymás mellett különböző váltóberendezések van­nak elrendezve, jelen találmány tárgyánál a bedobott összes különböző nagy pénz­darabok egyetlen közös főzáróemelőt ol­danak ki. A mellékelt rajz a találmány tárgyának foganatosítási alakját ábrázolja. Az 1. ábra a berendezés axonométriai né­zete, a 2. ábra a berendezés oldalnézetét termé­szetes nagyságban tünteti föl, a 3. ábra a 6. ábra A—B vonala szerint való metszet, a 4. ábra az előbbi metszetet abban a pil­lanatban mutatja, melyben a pénzdarab le­hull, az 5. ábra a 6. ábra C—D vonala mentén való metszetet abban a pillanatban tünteti föl, melyben egy kétkoronás darab éppen lehull, a 6. ábra a (7) tengelyen át fektetett víz­szintes sík által való metszet, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom