53917. lajstromszámú szabadalom • Folyadékszelep

Megjelent 1911. évi november hó 9-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 58917. szám. XXI/d. OSZTÁLY. Folyadókszelep. DE FERRANTI SEBASTIAN ZIANI MÉRNÖK GRINDLEFORDBAN. A bejelentés napja 1910 november hó 30-ika. Elsőbbsége 1909 december hó 2-ika. Találmányom tárgya gömbalakú szelep­testtel bíró folyadékszelep, melynek teste a kopás késleltetése céljából két vagy több mozgékony gömbszeletre van osztva. A mellékelt rajzon a találmány tárgyá­nak több példaképeni kiviteli alakja van föltüntetve. Az 1. ábra az egyik kiviteli alak hosszmet­szete, a 2. ábra keresztmetszet az 1. ábra A—A vonala szerint, a 3. ábra fölülnézete az 1. ábra szerinti szelepnek, a 4. ábra metszet a 2. ábra B—B vonala szerint. Az 5. ábra egy másik kiviteli alak hossz­szete. A 6. és 7. ábra egy harmadik kiviteli alak­nak két egymásra merőleges metszete, a 8. ábra ennek fölülnézete, míg a 9. és 10. ábra a találmány szerint kivi­telű golyóscsapnak két egymásra merőle­ges metszete. Az 1—4. ábrákon föltüntetett kiviteli alaknál a szeleptok két (a) és (al) részből áll (1. ábra), melyek a szeleptest középten­gelyében vannak összeillesztve és (b) csa­varok révén összekötve. A (d) szeleptest gömbalakú, (2. és 4. ábrák) és (e) furattal, valamint (f) toldatokkal van ellátva, mely utóbbiak a (h) gömbszeletek (g) mélyedé­seibe nyúlnak. Az (f) toldatok mélyedései­ben (i) rugók vannak elrendezve, melyek a tömítő (h) gömbszeleteket az (a, al) szelep­tokban elrendezett (j) szelepülésekhez szo­rítják. Amint a rajzból látható, a (h) gömbsze­letek a szeleporsó tengelyére merőleges tengely körül szabadon foroghatnak. Az (i) rugók az (f) toldatok körül is rendezhe­tők el. A (d) szeleptest fölső részén a (k) horony van kiképezve, melybe az (1) sze­leporsó vége fogódzik. A szeleporsó ezen vége fölött egy (m) karimával van ellátva, az utóbbi fölött pedig a tokba csavarolt (n) hüvellyel körülvéve, melynek alsó (ml) ha­tárlapja gömbfölületű. Ezen (ml) fölület és az (m) karima közé az (o) tömítőgyűrű van beszorítva. Az (n) hüvely üregének fölső része az (ol) bővülettel bír, melyben egy (p) rúgó van elhelyezve. Ezen rúgó alsó vége a (q) gyűrűre, fölső vége pedig egy pecekkel az (1) orsóhoz erősített (r) szabályozókészü­lékre támaszkodik. Az (r) szabályozókészü­lék (t) karjai (3. ábra) a szeleptest két szélső helyzetében az (n) hüvelyből kiálló (s) toldatokba ütköznek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom