53891. lajstromszámú szabadalom • Küldő elektromos jelzőkészülékhez

Megjelent 1911. évi november hó 7-én. MAGY. tf&s KIR. SZABADALMI H HIVATAL SZABADALMILEIRAS 5B891. szám. Vll/j- OSZTÁLY. Küldő elektromos jelzőkészülékekhez. PEDERSEN PEDER OLUF MÉRNÖK KOPENHÁGÁBAN. A bejelentés napja 1910 április hó 1-je. Elsőbbsége 1909 április hó 5-ike. Ha elektromos jelzőkészülékek (pl. dróttalan távíró) küldőjében nagy energiamennyiségeket alkalmazunk, akkor az áramok zárása, szakítása vagy változtatása, melyek a jelzések létesítésére szolgáluak, nehézségekbe ütközik, mert a kontaktusrészek között ívek képződnek, melyek még platin kontaktusokat is hamar roncsolnak el. Még érezhetőbb e hátrány a gyorstávíróknál, melyek könnyű kontaktusrészekkel bírnak, melyek könnyebben roncsolódnak el. Tipustávírásra van ugyan már több automatikus küldőszerkezet, melyeknél maga a jeladás kommutátortárcsa által eszközöltetik, e szerkezetnél azonban az egyes betűkhöz tartozó jelcsoportoknak kivétel nélkül egyforma hosszúsággal kell bírniok. A betűnek megfelelő jelcsoport kiküldése előtt az egjes kommutátor-kontaktusokhoz való kapcsolatokat létesítik úgy, hogy ha ezután a kommutátorkontaktusain a vezetőkefe végighalad, az előkészített csoport kiküldetik s a fölvevőkészülékben a kivánt betűt nyomja. Ezen elv azonban oly esetekben, midőn a szokásos Morse-jeleket kell leadni, nem alkalmazható. A jelen találmány e hátrányok elkerülése céljából az áram szakítására, zárására és változtatására oly készülékrészt használ, melynél az ívképződés csekély és mely ezt kibírja, míg a jeladást magát oly kontaktusok vezérlik, melyek akkor záratnak vagy nyittatnak, midőn a megfelő áramkör még vagy már árammentes. A vezérkontaktusok tehát vagy közvetlenül a kommutátortárcsa kontaktusának a kefével való érintkezése után, vagy az érintkezés előtt működtetnek, a vezérkontaktus tehát mindig hosszabb ideig marad zárva, mint a megfelelő jel (pont vagy vonal) tartama, de viszont rövidebb mint egy jel és két köz együttesen. A csatolt rajzon egy példaképem foganatosítási alak 1. ábrában fölülnézetben, 2. ábrában oldalnézetben, 3. ábrában nagyobb léptékű függélyes metszetben, 4. ábrában a 3. ábra A—B vonala szerinti metszetben van föltüntetve. 5. ábra a folyamatok magyarázására szolgáló séma, 6. ábra a lyukgatott papírszalagot tünteti föl, míg a 7. ábra egy diagramm. Az ismert lyukasztóban lyukgatott (a) papírszalag a vezető középső lyuksoron