53854. lajstromszámú szabadalom • Messzelátó
Megjelent 1911. évi október lió 31-én. MAGY. g^W KIR. SZABADALMI «Sií HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 58854. szám. VII/a. OSZTÁLY. Messzelátó. ERRETH ALADÁR FŐHADNAGY BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1911 március hó 11-ike. A jelen találmány tárgya messzelátó, mely azáltal tűnik ki, hogy annál a tárgy- és szemlencsék közötti távolság és ezzel a messzelátónak hosszirányú mérete sokkal kisebb, mint az eddigi messzelátóknál. Ezt elérendő, a találmány szerint a tárgy és szemlencsék között a messzelátó egész hosszára kiterjedő és annak középvonalához képest szimetrikusan fekvő sugárvisszaverő fölületek vannak elrendezve, minek következtében a tárgylencsén átmenő sugarak az egymással átellenben fekvő fölületeken többszörösen megtöretnek és csak ezen ismételt megtörés után jutnak a szemlencsékhez. Ezáltal a fénysugaraknak a tárgy- és szemlencsék közötti útja sokkal nagyobb mértékben hosszabbíttatik meg, mint az eddigi messzelátóknál, melyeknél ezen célra a tárgylencse mögött elrendezett prizma szolgál, minek folyományaként a tárgy- és szemlencsék közötti távolság az optikai viszonyok megzavarása nélkül sokkal kisebbé tehető, mint eddig. A mellékelt rajzban a találmány tárgya oly foganatosítási alakjában van föltüntetve, melynél a sugárvisszaverő fölületek sík tükrökből állanak. Az (1) és (2) tárgylencséknek a (3) és (4) szemlencséktől való távolsága az elérendő nagyítás mértékéhez viszonyítva sokkal kisebb, mint az eddigi messzelátóknál. Hogy dacára ennek az optikai viszony meg ne zavartassák, mindegyik tárgylencse mögött egy-egy kisebb méretű, rézsútosan álló (5), ül. (6) tükör van elrendezve ós ezek mindegyikéhez egy-egy, a messzelátó egész hoszszára kiterjedő (7), ill. (8) tükör csatlakozik ; ez utóbbi tükrök végei között a szintén rézsútosan elrendezett (9) és (10) tükrök vannak elrendezve, melyek mindegyike egyegy szemlencse előtt fekszik és ennek tengelyét metszi. A leírt tükörrendszer elrendezése folytán a fénysugarak útja jelentékenyen meghoszszabbíttatik, amennyiben az (1) tárgylencsén átmenő (11) fénysugár az (5) tükör segélyével a (8) tükörre vetíttetik és csak a (7) és (8) tükrök közötti többszörös vetítés útján jut, a teljes vonalakkal rajzolt • úton, a (9) tükörre, mely azt végül a (3) szemlencsébe vetíti; hasonló módon jutnak a (2) tárgylencsén átmenő (12) sugarak a szakadozott vonalakkal jelzett többszöri vetítés útján a (10) tükörre és ettől a (4) szemlencsébe. A leírt elrendezés egyúttal lehetővé teszi, hogy a tárgylencséket a rajzban föltűnte-