53785. lajstromszámú szabadalom • Sűrűségmérő folyadékokhoz

Megjelent 14)11. évi október iió 27-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 53785. özám. VI I/d. OSZTÁLY. Sűrűségmérő folyadékokhoz. SCHÁFFER & BUDENBERG CÉG AUSSIGBAN. A bejelentés napja 1911 január hó 5-ike. Elsőbbsége 1909 jnlius hó 1-je. Találmányunk tárgya sűrűségmérő folyadékokhoz és folyékony tömegekhez, mely lehetővé teszi, hogy a nyitott vagy zárt edényekben, tartályokban, gőz vagy vákuum készülékekben stb. lévő folyadékok sűrűségét megállapítsuk és eme edények tartályokon stb. kívül, tetszőleges távolban fekvő ponton jelezni. Ezt találmányunk szerint akként érjük el, hogy két csővezetéket, melyek szabad végei egymástól bizonyos távolságban vannak egymás fölött, légnyomással működtetendő jelzőberendezés segélyével kötünk össze, melynek jelzőművét az a nyomáskülönbség állítja be a mérendő sűrűségnek megfelelő értékre, mely akkor hat a csővezetékekbe zárt légoszlopokra, mikor a két csőnek egymástól adott távolságban lévő végét a folyadékba merítjük. A csatolt rajzon a találmány tárgyának több foganatosítási alakja látható, nevezetesen az 1. ábra a sűrűségmérő oly foganatosítási alakja, melynek jelzőberendezése rúgós manométer gyanánt van kiképezve, míg a 2. ábránál a rúgós manométert kénesős manométer helyettesíti. A 3—5. ábra az 1. ábrán látható sűrűségmérő belső részeinek foganatOBÍtási alakjait tünteti föl, a 6. ábra részben metszetben a 2. ábrán láthatóhoz hasonló jelzőberendezéssel fölszerelt foganatosítási alakot fotografikus följegyző berendezéssel kapcsolatban tünteti föl. A 7. ábra a metszet a 6. ábra X—X vonala szerint és a 8. ábra a sűrűségmérő berendezés egy alkalmazási módját mutatja be példaképen. Maga a sűrűségmérő (1. ábra) két (A, B) harangból áll, melyek egymástól tetszőlegesen választható, de ismert (E) (pl. 1 m.) távolságban vannak egymás fölött a (D) tartályban elrendezve, melybe a mérendő folyadékot töltjük. A harangokat az (a) és (b) csővezetékek és a légnyomás útján működtethető (1) illetve (Cl) jelző berendezések kötik össze. Ily jelzőberendezés gyanánt folyadékoszlopos nyomásmérők, pl. (Cl) kénesős manométerek is használhatók. (2. ábra.) Ez a (Cl) kénesős manométer a (c) kéneső tartályból és az evvel közlekedő (d) emelkedőcsőből áll, melynek fölső vége a magasabban elredezett (B) haranggal közlekedő (b) csővezetékkel van kapcsolva míg a (c) kénesőtartály az alsó (A) harang (a) csővezetékéhez van kötve. Célszerű, ha az (a) és (b) csővezetékeket kis (w) szélüstök közvetítésével kapcsoljuk az emelkedő csőhöz, illetve a kénesőtartályhoz. Az emelkedőnek az (s)