53591. lajstromszámú szabadalom • Vasablak

Megjelent 1911. évi október lió 14-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMILEIRAS 53591. szám. Vlíl/d. OSZTÁLY. Vasablak. GILLAR VALÉR MŰLAKATOS WIENBEN. A bejelentés napja 1910 december hó 2-ika. Elsőbbség 1909 augusztus hó 2-ika. Kettős üvegezésii vasablakok keretei eddigelé olymódou állíttattak elő, hogy a két üvegezés foglalatait külön készítették és azután megfelelő módon összeszögeesel­ték vagy összehegesztették. Jelen találmány tárgya oly kettős üve­gezésű vasablakok, melyeknek keretei egyet­len, mindkét üvegezés fölfekvőfölületeit tartó hengerelt vasból vannak előállítva, mely utóbbi, mint azt a rajz 5. ábrája mutatja, akként van profilírozva, hogy a két (t, h) üvegezés (x, y) fölfekvőfölületei a szelvény­vas szélességének közepén át fektetett (z—z) síktól egyenlő távolságban fekszenek. A rajz 1., 2. és 3. ábráján a találmány értelmé­ben előállított kettős ablak elölnézetben és az 1. ábra C—D, valamint A—B vonalai szerint metszetekben van föltüntetve, míg a 4. ábra a 2. ábrabeli képet nagyobb lép­tékben rajzolva mutatja. Az 5. és 6. ábra az alkalmazásra kerülő szelvényvasat két egymáshoz képest 180°-al elforgatott helyzetben tünteti föl. Mint az az 1. ábrán látható, az (m) ab­lakszárnyak egyike (2. és 4. ábra) négy derékszög alatt egymáshoz csatlakozó és előnyösen autogén hegesztés által össze­kötött szelvényvasrész képezi, melyek oly­módon vannak összeállítva, mintha a keret egyetlen folytonos szelvényvasdarab meg­hajlítása által állíttatott volna elő. A szelvényvas (5. és 6. ábra) két, a két (t, h) üvegezés fölvételére képezett (x, y) fölfekvőfölülettel van ellátva, mely fölüle­tek a hozzájuk a vas szélességének köze­pén át párhuzamosan fektetett (z—z) sík­tól egyenlő távolságokban fekszenek úgy, hogy a profilnak 180°-al való elforgatásá­nál (6. ábra) az egyik (y) fölfekvőfölület síkja azon síkba esik, amelyben előzőleg a (x) fölület feküdt és megfordítva. Ez lehe­tővé teszi, hogy a szelvényvasat egyazon keretszárnyon két, 180°-al elforgatott, a rajz 4. és 5. ábráján föltüntetett helyzet­ben használhassuk anélkül, hogy a meg­fordított szelvényvasnak (x, y) fölfekvő­fölületei más síkokba esnének, mint a meg nem fordított szelvény vas fölfekvőfölületei. A jobboldali (n) ablakszárny (2. és 4. ábra) három oldalon hasonló módon van összeállítva, mint azt a baloldali (m) szárny­nyal kapcsolatban leírtam, míg az (n) szárny­nak negyedik szabadon lengő (a) oldala, a 6. ábrán föltüntetett 180°-al elforgatott helyzetet kapja, azon célból, hogy az egy­másfelé lengő keretoldalak között a (v) üreg képeztessék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom