53559. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oldhatatlan anyagok előállítására

Megjelent 1911. évi október hó 11-én. MAGY. gg|| KIR. SZABADALMI HSf HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 5B559. szám. lV/h/l- OSZTÁLY. Eljárás oldhatlan anyagok előállítására. DR POLLAK FRITZ CHEMIKUS BERLINBEN. A bejelentés napja 1910 december hó 23-ika. Kleeberg (Liebigs Ann. d. Chem., 263, 283 1.) úgy találta, hogy ha nagyobb meny­nyiségű ásványi sav hat fenol és formai- i dehyd keverékére, vörös színű anyag kelet- I kezik, melyet azonban szivacsos és egye­netlen szerkezete miatt ipari célokra annak dacára sem lehet fölhasználni, hogy a szo­kásos oldószerekben oldhatlan. Kleeberg el­járását nagyban robbanásszerű jellege miatt sem lehet foganatosítani. Úgy találtam, hogy a fenol és formal­dehyd oldhatlan termékeit savak katalytos hatásának fölhasználása mellett iparilag ér­tékesíthető alakban lehet előállítani és hogy azt a savmennyiséget, melyet Kleeberg al­kalmazott leírása szerint, lényegesen csök­kentenünk kell, ha ipari célokra alkalmas tömör és homogén anyagokat kell nagyban előállítani. Míg Kleeberg vörös színű terméket állí­tott elő, sikerül teljesen fehér vagy gyöngén sárgás, tömör, átlátszatlan anyagokat elő­állítanunk, melyek külsőleg és tulajdonsá­gaik tekintetében a fehérített elefántcsont­hoz nagyon hasonlítanak, ha a fölhasznált sav mennyiség a végtermék súlyának 1'5%-sínál nem nagyobb. Ezek a termékek fürészel­hetők, lyukaszthatok, reszelhetők, fúrhatok és csiszolhatok és szívósságuk és kemény: ségük miatt mint elefántcsont, celluloid vagy ebonit pótanyaga gyanánt ipari szem-i pontból igen fontosak. A közönséges oldó-I szerekben savakban és alkálikban oldhatla­nok és magas hőmérsékletnél megolvadás nélkül szenesednek el. Ezek az oldhatlan anyagok nem az első­sorban előálló kondeneációtermékek, először oldható, vagy csak részben oldható gyan­ták keletkeznek, melyek a formaldehyd és hőhatása alatt alakulnak át oldhatlan kon­denzáció termékekké. Eme közbeeső termé­mékek előállításánál a különböző egységes vegyületeket csak igen nehezen sikerül egymástól elválasztani, megállapítottam azon­ban azt, hogy ezek a termékek két külön­böző csoportba tartoznak. Az oldható gyan­ták vagy olaj-, illetve gyantaszerűek, tel­jesen átlátszók és gyöngén sárgás színűek, mely esetben a 361539. sz. francia és 1902. évi 12880. sz. britanniai szabadalommal azo­nosak és hő hatása alatt nem alakulnak át oldhatlan gyantákká, vagy pedig fehér­színűek, átlátszatlanok vagy gyöngén áttét* szők, gyantaszerűek, képlékenyek vagy szi­lárdak, alkoholban, aetherben, acetonban vagy marónátronban oldhatók és hő hatása alatt oldhatlan termékekké alakulnak át, melyek a jelen találmányt képezik. Ezeket

Next

/
Oldalképek
Tartalom