53529. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet csak egyik végükön nyitott űrös testeknek előállítására elektromos ellenállás segélyével ömlesztett kvarctömegből

Megjelent 1911. évi október lió 10-én. MAGY. KIR. SZABADALMI toBF HIVATAL SZABADALMILEIRAS £3529. szám. xvil/d. OSZTÁLY. Eljárás és szerkezet csak egyik végükön nyitott űrös testeknek előállítására elektromos ellenállás segélyével ömlesztett kvarctömegből. DEUTSCHE QUARZGESELLSCHAFT ACTIENGESELLSCHAFT CÉG A BONN/M BEUELBEN. A bejelentés napja 1910 november hó 14-ike. Egyik végükön nyitott űrös testeknek elektromos hevítő ellenállás segélyével öm­lesztett kvarctömegből való előállításánál eddigelé úgy jártak el, hogy egy-két elek­tróda közé befogott rúdalakú testet, mely köré a nyers kvarcanyagot rétegezték, iz­zásba hozták és ezáltal a fűtőmagot körül­vevő kvarctömeget megömlesztették. A fűtő­mag eltávolítása után kapott csőalakú öm­lesztési test egyik végét harapófogószerű szerszámokkal zárták el, míg a másik, nyi­tott végén vezették be a fölfuváshoz szük­séges szereket, ahol is a bevezetés helyét a fölhajtó szerek kiömlési oldala felé el­zárták. Az ily módon előállított testek azonban azzal a nagy hátránnyal bírnak, hogy a harapófogó ráhelyezése helyén visszamaradó nyomok nemcsak körülményes utólagos megmunkálást kívánnak meg azáltal, hogy a visszamaradó nyúlványokat le kellett fürészelni, csiszolni és lesimítani, hanem azért is, mert az űrös testek ezeken a he­lyeken nem kívánatos módon megvastagod­tak, miért is a kvarctest nem volt szép. Végül pedig űrös kvarctesteknek ezen elő­állítási módja lehetetlenné tette egyik ol­dalukon nyitott, már meglévő, pl. fémes űrös testeken mázszerű kvarcréteggel való bevonását, ahogy ez pl. belső kvarcmázzal ellátott főzőedények előállításánál kívánatos. Javasolták ugyan már csészealakú kvarc­testeknek előállítását oly módon, hogy a nyers kvarcanyagot vékony rétegben meg­felelő alakú szénlemezekre, mint fűtőellen­állásra hozták és a csészealakú szénleme­zen elektromos áramot bocsájtottak át. De eltekintve attól, hogy ez az eljárás a leg­különbözőbb és amellett igen drága fűtő­ellenállásoknak alkalmazását involválja, figyelembe veendő még az a körülmény, hogy meggörbített, csészealakú szénellen­állásoknak egyenletes hevítése lehetetlen, mivel az áram az egyik csatlakozási hely­től túlságos nagy mértékben megy át egye­nes vonalban a szembenfekvő helyhez, mi­nek következtében a fűtőellenállásnak csak az ezen áramúton belül fekvő részei van­nak kitéve az áram közvetlen behatásának, míg a fűtőellenállásnak az áram útjától oldalt fekvő részei úgyszólván csak köz­vetlenül kontaktushatás által, tehát sokkal kisebb mértékben vannak a hevítésnek alá­vetve. Ennek következménye az, hogy az

Next

/
Oldalképek
Tartalom