53415. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet lemezeknek, rostokból és hydraulikus kötőanyagokból töltőanyagokhoz hozzáadásával vagy azok nélkül készült pépből való előállítására

, Megjelent 1911. évi szeptember hó 35-én. MAGY. KIK. SZABADALMI jggg HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 53415. szám. XI l/f. OSZTÁLYEljárás és szerkezet lemezeknek rostokból és hydraulikus kötőanyagokból töltőanyagok hozzáadásával vagy azok nélkül készült pépből való előállítására. HERMANN ADALBERT KERESKEDŐ WIENBEN. A bejelentés napja 1910 április hó 13-ika. Elsőbbsége 1900 május hó 8-ika. A lemezeknek rostokból és egy hidraulikus kötőanyagból, ezen anyagok víztartalmú keverékének egy szitára való rábocsátása útjáu történő előállítására szolgáló eddigi eljárások azzal a hátránnyal bírtak, hogy a rostok a mozgásban tartott szitára való rábocsátáskor mind a mozgás irányában helyezkedtek el, minek folytán az előállított lemezek a különböző irányokban különböző szilárdságot mutattak. A rostoknak ezen egyenirányú elhelyezkedését csak külön intézkedésekkel, pld. azáltal lehetett bizonyos mértékben meggátolni, hogy a műkőmasszát a szita mozgásának szünetelése közben bocsátották a szitára. A jelen találmány tárgya már most oly eljárás lemezeknek rostokból és hidraulikus kötőanyagokból, töltő anyagok hozzáadásával vagy azok nélkül készült pépből való előállítására^ mely a rostok egyénirányú elhelyezkedésének az eddiginél egyszerűbb és tökéletesebb meggátlását teszi lehetővé anélkül,hogy a szita folytonos mozgását megszakítani kellene. Ezt a találmány szerint azáltal érjük el, hogy a pépet fl^zita oldala felől, a szitamojzgás irányára ;ib&rántirányban bocsátjuk a szitafölületnek kisebb?nagyobb részére, amikor is a pépnek ilymódon kölcsönzött haránt és hosszirányú mozgás összetevődése folytán az anyagnak oly összekavarodása áll be, mely a rostoknak egyenirányú elhelyezkedését lehetetlenné teszi. Ezen hatást még fokozhatjuk azáltal, hogy két egymással átellenes helyről és pedig a szita mozgásához képest harántirányban, egyidejűleg két pépáramot menesztünk a folytonosan mozgó szitának kisebb vagy nagyobb fölületrészére, mely áramok a szita közepén egymásra csapódnak és a rostoknak oly öfvénylését okozzák, meiy az ekként minden irányban elhelyezkedő rostoknak tökéletes összekuszálódását vonja maga után. A pépnek a folytonosan, mozgatott szitára haránytirányban való rábocsátását előnyösen nem folytonosan hanem időszakosan foganatosítjuk a szitának egymás után következő fölületrészel felé, amikor is célszerű a szitának meghatározott föHiletrészére bocsátandó pépmennyiséget nagyobbra megszabni, mint amekkora mennyiség a kívánt vastagságú réteg létesítéséhez szüksége volna. Mihelyt ugyanis, a pép a szitára rábocsáttatott, a nagy fajsjíly.ú szár raí anyagok, naejyekhől a pép aránylag nagy mennyiséget tartalmaz,, hamarosan