53383. lajstromszámú szabadalom • Eljárás glikolsav elektrolitos előállítására

Megjelent 1911. évi szeptember hrt 21-én. MAGY. gfás KIR. SZABADALMI jBB HIVATAL szabadalmi leírás 5B383. szám. vil/i. OSZTÁLY. Eljárás glikolsav elektrolitos előállítására. DEUTSCHE GOLD- & SILBER-SCHEIDE-ANSTALT VORM. ROESSLER CÉG M/M

FRANKFURTBAN. A bejelentés napja 1911 január hó 7-ike. Elsőbbsége 1910 október hó 1-je. A találmány tárgya eljárás glikolsav előállítására "oxálsav elektrolitos redukciója útján. Ilyen eljárások ismeretesek mar a 194038. és 204787. számú német szabadalmi leírásokból. Az oxálsav elektrolitos redukciója céljából olyan katódákat használtak, amelyek túlfeszültséget mutatnak és az áramvezetést lényegileg anorgános savra, mint kénsavra vagy sósavra, viszik át. Ha ennél az eljárásnál az oxálsav koncentrációjával túlságosan messzire mentek, úgy könnyen megtörtént, hogy az az áramvezetésben nem kívánatos módon részt vett és az anóda felé vándorolt, hol szénsavvá oxidálódott. Azt találtuk már most, hogy anélkül, hogy az oxálsav túlságosan messzire menő katódás redukciójától és anódás oxidáló megbomlásától kellene tartanunk, olyan véglugokat érhetünk el, amelyek 40%-ig és még több glikolsavat tartalmaznak és a glikolsav nagyobb koncentrációjánál fogva, gazdasági szempontból előnyös módon dolgozhatók föl glikolsavra, ha az elektrolízis folyamán szilárd vagy oldott oxálsavnak lassankénti további hozzáadása utján gondoskodunk arról, hogy a katódikus úton fejlesztett hidrogén mindig redukálandó oxálsavat találjon. Ilyen módon a glikolsavnak fokozatos, csaknem tetszőleges fölszaporodását érjük el a katolitban. Ezen meglepő tény magyarázatát abban találjuk, hogy a glikolsav az irodalomban található adatokkal (1. Claus, Annalen, 145. k. 256. 1.) ellentétben nagyobb koncentráció esetén sem redukáltatik tovább, pl. ecetsavvá és hogy a glikolsav, mint egybázisú és sokkal gyengébb sav kevésbé könnyen vesz részt az áramvezetésben. Azt. találtuk továbbá, hogy az oxálsav átalakítását gyorsabban és emellett előnyösebb módon nagyobb kezdeti koncentrációnál (kb. 20—30% és ezenfölül) is foganatosíthatjuk, ha az áramsűrűséget lényegesen, m2

-ként kb. 500 ampérre és ezenfölül növeljük. Ekkor továbbá az az előre aem látható körülmény mutatkozott, hogy az ásványi sav koncentrációját lényegesen, 2—3°/o-ra csökkenteni, sőt az ásványi savat teljesen mellőzni is lehet, anélkül, hogy túlságosan messzire menő anódás oxidáció lépne föl, különösen, ha úgy járunk el, hogy a folyadék színe az anódatérben magasabb legyen, mint a katódatérben. Ezen intézkedés folytán az oxálsav nem hatolhat be az anóda-