53315. lajstromszámú szabadalom • Önműködő kottafordító

Megjelent 1911. évi szeptember lió 73-én. MAGY. ggj* KIR. SZABADALMI Ig

H HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 53815. szám. IX/d. OSZTÁLY. Önműködő kottafordító. GEÉBJÓZSEF GÉPLAKATOS BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1910 julius hó 9-ike. Kotta utáni zenélés alkalmával a kottalap átfordítása rendesen nehézségekbe ütközik, mivel eltekintve attól, hogy a rendes üzemet zavarjuk, a játékos figyelmét is elvonja. Jelen találmány tárgya egy oly kottafordítókészülék, amely a lábbal hozható működésbe és pedig olyképen, hogy a kéz munkáját utánozva, a kottalapokat átfordítja. A találmány lényegében egy elzárt készülék, amelyből két kar nyúlik ki, amelyek közül egyik a kottalapot emeli föl, a másik pedig áthajtja. A mellékelt rajzon a találmány egyik példaképeni kiviteli alakja van föltüntetve : 1. ábrán hosszmetszetben, 2. ábrán alaprajzban, 3. ábrán oldalnézetben, 4. ábrán a lapleszorítótű, 5., 6., 7., 8. ábrán pedig a kottalap átlapozása alkalmával a különféle helyzetek. (a) az ismeretes kottatartó, amelyre a (b) könyv van fektetve, (c) a kotta lapjai, melyeket egyfelől a (g) sarok, másfelől pedig a (d) szorító rúgóstű fog le. A (d) szorító (d') tűjét az (f) rúgó szorítja a kottalapokra, amely rúgó az (a) kottatartó alá van erősítve, (e) a leszorító kézi fölemelésére szolgáló fül, (h) a szerkezetet magába foglaló szekrényke, mely a kottatartó alá van helyezve. Ezen szekrényből nyúlik ki az (m, m') húr, mely csigákon haladva, a (k) vezetőfejet a (j) vezetősínen ide-oda tolva, magával viszi a (k') emelőkart, melynek vége (o) fejjel és (p) puha gumival van ellátva. Ugyancsak a (k) vezetőfejhez az (u) kar segélyével van kapcsolva a (q) fej, mely az előbbivel egyenlő irányban, egyenlő utat tesz meg. A (q) fej az (s) tolóka (s') nyílásába egy ideig szabadon halad, később azonban maga előtt tolja az (s) rudazatot, amely (t) kart az (u') csap körül a nyíl irányában tolja. A (k') kar rúgólenaezből készül és az (o') fejet a papírlaphoz nyomja. Az (u) kar pedig, mely a (k') kar által fölemelt kottalapot átfordítja, a kottalaptól egy bizonyos távolságra előre áll. Az (m, m') zsinórok (n, n') csigákkal vezettetnek. Az (u) kar szabad (v) végéhez (v') csap körül elforgathatóan a (w) súlyos inga van megerősítve, mely önsúlya folytán állandóan függélyesen lóg és az átfordítandó kottalapot gyürés nélkül tolja maga előtt. A találmány működése ezekből világosan látható. Az (m') zsinórt lefelé húzva, a (k) és (q) fejeket a (j) vezetősínen a nyíl irányában húzzuk, midőn a (k') kar (o') feje