53262. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagyobb méretű agyaglemezek előállítására
Megjelent 1911. évi szeptember hó 7-én. MAGY. KIR. SZABADALMI IBW HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 58262. szám. XVTl/a. OSZTÁLY. Eljárás nagyobb méretű anyaglemezek előállítására. A RUPP RÓBERT-FÉLE CSŐDTÖMEG NEVÉBEN DR JACOB EDUÁRD ÜGYVÉD ÉS TÖMEGGONDNOK SAARBRÜCKENBEN. A bejelentés napja 1910 október hó 25-ike. Eddigelé oly vékony agyaglemezek isme- ; retesek, melyeket égetés előtt lágy tömegből kiformálunk. Mint a tapasztalat bizonyítja, az ily módon előállított lemezek nagysága igen korlátolt. A tömeg «dolgozik» a kemencében, vetődik, sorvad, a lemezek alakja megváltozik, a lemezek elgörbülnek és beszakadnak, még pedig annál inkább, minél nagyobbak és minél magasabb hőfoknak vannak a kemencében alávetve. Eddigelé csak igen gondosan előállított agyagmassza alkalmazásával volt lehetséges nagyobb méretű vékony agyaglemezek előállítása, (pld. 100 X 100 X 2 cenciméter). Az így előállított lemezek azonban, mivel az égetésnél minden óvóintézkedés ellenére is nagy veszteségek keletkeztek, igen drágák voltak úgy, hogy gyakorlatilag nem voltak alkalmazhatók. Lényeges az ilyen lemezek előállításánál, hogy az égetés előtt kellett tekintettel lenni a gyártmányok későbbi alakjára és vastagságára. A jelen találmány szerinti eljárásnál ezzel szemben az előállítandó lemezek alakjára és nagyságára való tekintet nélkül, tömböket állítunk elő, és a tulajdonképeni alakítás csak az égetés után történik; ezen tömbökből állítunk elő azután a mindenkori szükségnek megfelelően vágás vagy fűrészelés által tetszőleges méretű vastagabb vagy vékonyabb lemezeket. Az égetett vastag tömbökből vágott vékony lemezek majdnem mind használhatók. Az égetés utáni vágás teljesen sík fölületeket biztosít és a lemezek nem vetődnek többé még akkor sem, ha zománcozás céljából esetleg másodszor is a kemencébe kerülnek, mivel ezen esetben már az első égetést is megfelelő magas hőmérsékletnél foganatosíthatjuk. Az eddigi szokásos méretűeknél nagyobb méretű agyaglemezek előállításának szüksége főleg a hygiénia terén lép föl, ahol műtőtermeknek falait és padlóit zománcos, vagy zománcnélküli lemezekkel borítják, vagy vágóhidaknál, klozettberendezéseknél stb., ahol hézagokat lehetőleg ki kell kerülnünk. De esztétikai és gyakorlati szempontból is érezhetővé vált az a hátrány, hogy eddigelé nem tudtak nagyobb agyaglemezeket előállítani. A lemezeknek az ismertetett eljárás segélyével való előállítása nem költséges, mivel a vágás (fűrészelés) csak csekély költ-