53134. lajstromszámú szabadalom • Újítás töltőkályhákon

Megjelent 1911. évi augusztus lió 5£9-éii. MAGY. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 53134. szám. 11/h. OSZTÁLY. Újítás töltőkályhákon. SZAMEK SOMA KERESKEDŐ BÉKÉS-CSABÁN. A bejelentés napja 1910 szeptember hó 26-ika. A jelen találmány szénnel, koksszal vagy egyéb hasontóval fűtött töltőkályhákra vo­natkozik, és a találmány célja a kályha ha­tályos fűtőfölületének növelése és ezáltal a tüzelőanyag meleghasznosításának javí­tása. Lényegében a találmány egy külön­álló, a kályhatestet körülvevő, kettősfalú fűtőtest alkalmazásában áll, melynek két falia között a kályhából kilépő fűtőgázok keresztül vezettetnek, miközben melegük elvonatik. A találmány különös előnye, hogy egyébként a kályha működésére, léghuzar mára, szabályozására stb. befolyást nem gyakorol, s hogy akármilyen meglévő kály­hán könnyűszerrel alkalmazható. A mellékelt rajzon a találmány szerinti kályha egy példaképem kiviteli alakjában van föltüntetve, ahol is az 1. ábra a különálló fűtőtest, a 2. ábra a fűtőtestet fölül lezáró levehető födél távlati képe, a 3. ábra egy szokásos rendszerű töltő­kályhát és a hozzáépített fűtőtestet mu­tatja nézetben, illetve utóbbit függélyes hosszmetszetben; a 4. ábra a kályhának és a fűtőtestnek vízszintes keresztmetszete, :a 3. ábra 4—4 vonala szerint, végül az 5. és 6. ábra egy Meidinger-rendszerfi kályhát tüntet föl függélyes hosszmetszet­ben, illetve a 6—6 vonal szerint vízszin­tes keresztmetszetben. Az (a) töltőkályha tetszés szerinti kivi­telű és rendszerű lehet; a példaképen vá­lasztott kiviteli alaknál a kályhatest füg­gélyes körhenger alakjával bír és a fűtő­test is ennek megfelelően két, a kályhá­hoz és egymáshoz koncentrikus, (b, c) hen­gerköpenyből van összeállítva. Azonban úgy a kályha, mint a kettősfalú fűtőtest is más tetszés szerinti ettől eltérő alakban is ké­pezhető ki. A fűtőtest befelé eső (b) köpe­nye és az (a) kállyhatest között légrés van föntartva, melyben a levegő állandóan ke­ring és eközben újra meg újra még fölfű­tetlen levegővel pótoltatik, miáltal a fű­tés hatályosabbá válik. A fűtőtest köpenyei nem alkotnak foly­tonos hengerfelületet, hanem e henger­fölületek (g)-nél meg vannak szakítva úgy, hogy e helyen egy, a fűtőtest egész hosz­szában futó rés keletkezik. Ezen rés ren­deltetése, hogy az akna töltésére, illetve a hamú eltávolítására szolgáló (e) és (f) kályhaajtók el ne állíttassanak; a (g) köz­nek szélessége tehát csak akkora kell, hogy legyen, mint az (e), illetve (f) ajtók szé­lessége.

Next

/
Oldalképek
Tartalom