53110. lajstromszámú szabadalom • Készülék ajtók záródásának biztosítására

Megjelent 1911. évi augusztus hé 25-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMILEIRAS 53110. szám. VIII/d. OSZTÁLYKészülék ajtók záródásának biztosítására. GEBRÜDER WERNER CÉG SCHMALKALDENBEN ÉS KNAPP & C°, VERSUCHS- UND NUTZUNGSGESELLSCHAFT M. B. H. CÉG WEIMARBAN. A bejelentés napja 1910 december hó 20-ika. Elsőbbsége 1909 december hó 21-ike. Gyakori és kellemetlen hátrány, hogy a szobák, termek vagy hasonlók ajtói — ha ezeknek zárómozgását akár önműködő ajtócsukó végzi, akár pedig az ajtót kézzel való becsapás által zárjuk — betevődnek ugyan, kilincsük azonban nem csappan be úgy, hogy tehát ajtók nem záródnak teljesen, hanem félig nyitva maradnak. Ezen hátránynak egyik kellemetlen következménye, hogy az ajtó minden léghuzatnál, ill. széláramnál kellemetlenül ható módon csapódik; ezen kívül azonban az ajtónak nem teljes záródása más hátrányokkal és bajokkal is jár. Még a legbonyolultabb szerkezetű ajtócsukók sem képesek a fentebb említett hátrányt megszüntetni, mert rendszerint az ajtócsukónak hatása a zárómozgás vége felé csökken. Ezzel szemben jelen találmány tárgya oly készülék, mely az ajtónak teljes zárását, tehát a kilincsnek, ill. kilincsretesznek becsapódását is szakszerű módon létrehozza úgy, hogy a fentemlített hátrányok teljesen megszűnnek. A találmány lényege abban áll, hogy az ajtónak a záróhelyzethez való közeledésénél egy ütköző egy az ajtó nyitásánál egy vagy több rúgó hatása ellenében holtpont állásán túl mozgatott kampós — szög — vagy megfelelő villás emeltyűhöz, vagy pedik ezen emeltyű az említett ütközőhöz ütközik olyképpen, hogy az emeltyű, melyet a holtpont túloldali állásában rúgó tartott meg, jelen állásából kimozdíttatik éa a holtponton át visszaforgattatik, mire azután a rúgó vagy rugók az emeltyűt tovább forgatják úgy, hogy az emeltyű az ütközőre hat éa az ajtónak tökéletes záródását eszközli, mimellett a készülék berendezése olyan, hogy a rúgó az ütközőre akkor gyakorolja a legnagyobb nyomást, midőn az ajtót az ajtókilincs nyomásának legyőzése mellett a zárba be kell szorítani. Jelen találmány értelmében ezenkívül még egy fékszerkezetet is alkalmazhatunk, mely az ajtónak túlerős becsapódását meggátolja, anélkül azonban, hogy az ajtónak biztos záródását gátolná. Mint már fentebb jelezve volt, jelen találmány lényegére nem bír befolyással, vájjon az ütköző, mely egy bütyökből vagy egy csapon ágyazott görgőből állhat, az ajtón és ennek megfelelően a rugóhatás alatt álló kampós, ill. villás emeltyű az ajtótokon, vagy fordítva az üt-