53077. lajstromszámú szabadalom • Bádoglemezből való szádfal

Megjelent 14*11. évi augusztus hó "44-én. MAGY. g|s KIR. SZABADALMI jHa HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 53077. szám. XV/O. OSZTÁLY. Bádoglemezből való szádfal. PHIL1PP DEUTSCH & C° G. M. B. H. CÉG BERLINBEN ÉS WEMLINGER STEEL PILING G° CÉG NEW-YORKBAN. A bejelentés napja 1910 november hó 10-ike. Ismeretesek oly fém-szádfalak, melyek függélyes szélük közelében egymást kissé túlfödő hullámos bádoglemezekből állanak. A lemezeket itt függélyes lécekbe tolják be, melyek a szomszédos lemezen vannak megerősítve. Emellett a hullámos bádoglemezek az egymást födő egész fölületen szorosan egymásra fekszenek. Ennek az a hátránya, hogy a szádfallemezeknek behelyezésénél és kihúzásánál legyőzendő ellenállás a falaknak a -föld és víz nyomása alatti rendkívül benső egymással való érintkezésénél igen nagy. A nagy érintkezési fölületek továbbá a lemezek összerozsdásodására is gyakori alkalmat nyújtanak. Jelen találmány szerint ezen hátrányokat a szádfallemezeknek és azok léceinek sajátos kiképzése által küszöböljük ki, minek folytán az egyes lemezeknek egymással való érintkezése egészen csekély mértékre korlátoztatik, anélkül, hogy a vízmentesség csökkentetnék. A találmány szerint kiképezett szádfalnak foganatosítási példája a mellékelt rajzon van föltüntetve, nevezetesen az 1. ábra a fémlemezszádfalon át vett vízszintes metszet, melyen annak egy teljes része és a határoló falak szomszédos részeivel való összeköttetése látható, a 2. ábra a szádfalak egy teljes részének távlati nézete, a 3. ábra egy összeköttetési helyen át vett harántmetszet nagyobb léptékben, végre a 4. ábra a szádfal egy sarokdarabján át vett vízszintes metszet. A föltüntetett foganatosítási alaknál a szádfal (A) hullámlemezből áll, mely előnyösen öt hullámmal bír (1. és 2. ábra), melyek közül a középső (b) hosszléccel van ellátva. Ezen hosszlécek arra szolgálnak, hogy az egyes lemezeket egymással folytatólagos fallá kössék össze. Minden egyes (A) lemez (c, d, e, f, g) ívdaraboknál áll, melyek azokhoz érintőleges irányban csatlakozó (h, i, j, k) egyenes részek által vannak egymással összekötve. Az egymással egyenlő (c és g) ívdarabok a föltüntetett foganatosítási példánál kisebb sugár szerint vannak hajlítva, mint a (d és f) ívdarabok. Két-két szomszédos (c), illetve (g) és (d), illetve (f) ívdarabnak görbületi középpontjai egymás mögött vannak; és pedig a (c és g) ívdarabok görbületi középpontjai közelebb vannak a szádfalhoz, mint a (d és f) ívdarabok. Ennek következtében az 1. ábrán föltüntetett elrendezés szerint egymáshoz rakott (A) lemezek az ívdarabok külső és belső oldalainak csakis legkülső