32878. lajstromszámú szabadalom • Vágóhídi állásberendezés
1le«jelent 1905. évi május hó ÍJt-én. MAGY. ^ KIR SZABADALM1 WK Í 11 VATAL SZABADALMI LEÍRÁS 32878. szám. xi/f- OSZTÁLY. Vágóhídi állásberendezés. SCHELD GOTTFRIED MÉRNÖK KASSELBEN. Bejelentésének napja 1904 október 11-ike. Elsőbbsége 1903 augusztus 19-től kezdődik. A vágóhídi gyámszerkezeteket eddig már többször megkísérelték az által elkerülni, hogy a futó kocsival összekötött levevőnek kellett az állat két felét összehozni, ha a hústartókat nem külön lejtős síkokon vezették lefelé. Az utóbbi szerkezetnél minden álláson a köteleket összekötő keresztgerendára és azután a helyiségben szilárdan ágyazott lejtős síkokra van szükség, míg a többi szerkezeteknél ezen síkok elmaradnak s e helyett a fönt nevezett levevő csuklós karokkal bír, melyek a hús- | tartókkal együtt sülyedve, ezeket ily módon összehozzák. Ha e mellett az állat nagyságának megfelelő alátámasztást és a hústartóknak az állat szétosztása után ugyanazon helyen való függve maradását akarták elérni, akkor szintén alkalmaztak ugyan keresztgerendát, azonban a levevő karjait a hústartók átvezetése után kényszermenetűen kellett vezetni. Az alább leírandó szerkezetnél, melyet a rajzok három helyzetben tüntetnek föl, az el van kerülve. A (c) köteleket összekötő (a) keresztgerenda (b) bevágásokkal van ellátva, a hústartók gyanánt használt (i) horgok fölvétele czéljából. A (d) szállító sínen mozgó (e) futó kocsival a (g) karokkal ellátott (f) levevő csuklósan vagy szilárdan van 1 összekötve. A (g) karok, (h) forgási pontjaikon túl, befelé egyenesen vagy szög alatt vannak meghosszabbítva s egy (k) kötél vagy láncz segélyével köttetnek össze egymással, melybe egy egyúttal a futó kocsi tovamozgatására szolgáló (1) fogantyúrúdisvan akasztva. Ezen rúd súlya úgy van megszabva, hogy rendszerint elegendő a (g) karoknak vízszintes helyzetben való tartására (1. ábra). Ezen vágóhídi állásberendezés használata I esetén, az állatnak hosszában való szétvágása után a futó kocsit odatoljuk s az (a) gerendát a (c) kötelek segélyével lesülyesztjük. Eközben a hústartók szabad (i) horogrészei a (g) karokra nehezednek, úgy hogy ezek idővel a 2. ábrán föltüntetett helyzetet foglalják el. Ennek mindig be kell következnie, akármelyik (b) bevágásba is voltak az (i) horgok beakasztva. Továbbá sülyesztésnél a (g) karok visszahajlított végei a'.z (i) horgokat a (b) bevágásokból kiemelik, a mikor azonban a hústartók még mindig az (a) gerenda által vannak alátámasztva és ezen gerendán lassan annak közepe felé csúsznak, míg végül a (g) karok függélyesen lógnak (3. ábra) s a hústartók az (a) gerendától teljesen meg-1 szabadulnak.