19647. lajstromszámú szabadalom • Önműködő levélmérleg

Megjelent 1Í)00. évi november lió 7-én. MAGY. g|| KIH. SZABADALMI j|| |j| HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 19647. szám. VII/f OSZTÁLY. Önműködő levélmérleg. JANISCH JÓZSEF KÁBOLY MAGÁNZÓ PÁBISBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 április hó 10-ike. Jelen találmány tárgyát oly levélmérleg | képezi, mely a leveleknek és általában pos- | tai küldeményeknek bérmentesítési illetve 1 szállítási díját közvetlenül föltünteti. A készülék szerkezete azon alapszik, hogy a mérleg a méréseket önműködően végzi és pedig egy súlysorozat segélyével, mely súlyok megannyian egy bizonyos súlyegy­ségnek felelnek meg, melynek nagysága a serpenyőre helyezett levelek stb. súlyfoko­zataihoz képest választható. Ezen súlyok oly módon vannak egy lengő emeltyűvel (mérlegkarral) kapcsolatba hozva, hogy a mérlegserpenyőre helyezett teher azokat egymásután fölemeli, mindaddig, míg a mér­legkar egyensúlya helyre nem áll; a mikor ezen működés alatt az egyensúly helyreáll, akkor a mérendő tárgy súlya valamivel kisebb a fölemelt súlydarabok és a követ­kező még meg nem emelt súlydarab együt­tes súlyánál. Ily módon kikerekített értékadatokat nyer­hetünk, a postai szállításnál elfogadott súly­egységek törtrészei nélkül. Midőn a levélmérleg serpenyője megter­heltetvén lefelé sülyed, túlsúlya a mérleg­kar által fölemelt súlyok által fokozatosan ellensúlyoztatik, míg végre az utolsó súly, melyet a kar már nem bír megemelni, az egyensúlyt ingás nélkül helyreállítja, mire a helyes súlyadatot azonnal leolvashatjuk. A mellékelt rajzon a találmány két kivi­teli alakja példaképen van föltüntetve. Az 1. ábra a mérleg hosszmetszetét és részbeni oldalnézetét, 2. ábra alaprajzát. 3. ábra előlnézetét mutatja; 4. ábra egy fölfüggesztő kés részleteit ábrázolja, 5. ábra a mérlegnek egy másik kiviteli alakját mutatja oldalnézetben, 6. ábra egy súlynak részleteit ábrázolja. Az 1 — 4. ábrákon bemutatott első kivi­teli alaknál e levelek fölvételére szolgáló (a) serpenyőt a (b) rudak közvetítésével a (c) mérlegkar hordja; ezen serpenyő tetsző­leges alkalmas alakot nyerhet, így például kétágú, üreges oldalokkal bírhat, melyek alúl egymáshoz közelebb állnak, mint fölül és melynek feneke keskenyebb mint fölső része; ezen alakítás következtében a levél csak úgy áll meg a serpenyőn, ha a levél súlypontja a serpenyő középvonalával közel összeesik; miáltal a mérleg adatainak a levél helytelen helyzete folytán történhető meghamisítása el van kerülve. A (b) rudak a (c) mérlegkar egyik (p)

Next

/
Oldalképek
Tartalom