19398. lajstromszámú szabadalom • Kéményföltét

Megjelent 1900. évi október Iió 3-án. MAGY. KIR SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 19398. szám. VIIj/d. OSZTÁLY. Kéményföltét. WEBER VILMOS BÁDOGOSMESTER SOPRONBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 április hó 13-ika. Találmányom tárgyát képező kéményföltét az eddig ismeretessé váltaktól főleg annyiban tér el, liogy a sisakja a szél iránynak egyrészt a szélkakas megfelelő elrendezése, másrészt a sisak czélszerű ágyazása következtében a legnagyobb könnyűséggel áll be, liogy a sisaknak egymással és a sisak alsó karimái kúpjával párhuzamos gallérszerű részekből való szerkesztése következtében rendkívül nagy szívó hatást fejt ki és a szélnek oly módon való megfogását, hogy a füst vagy a kéményen át kiszivatandó levegő visszacsapódjék, teljesen biztosan meggátolja és végűi, hogy egy megfelelő rögzítő berendezés alkalmazása következtében, mely a sisak forgását és tisztítás czéljából történő levételét semmiképen sem akadályozza, a sisakot a legerősebb vihar sem ragadhatja el. A csatolt rajzlapon a találmány tárgyát képező kéményfeltét, - mely füstelvezető és szellőztető kéményeknél egyaránt alkalmazható — az 1. ábrán oldalnézetben részben metszetben van feltüntetve, míg a 2. ábra a sisakot rögzítő berendezés fölülnézetét ábrázolja. A szóban lévő kéményföltét az ismeretes módon egy a kéményen megerősíthető (a) bádogcsóből és erre forgathatóan ágyazott sisakból áll, a sisak ágyazására az ismeretes, az (a) cső belsejében megerősített és a (b) gömbben végződő (c) rúddal ellátott (d) kengyel szolgál. A (c) rúdra van a sisak szerelésére szolgáló (e) hüvely húzva, melynek belsejében egy (f) gömb van elhelyezve. Ez a gömb a (b) gömbre fekszik és evvel egy támasztó csapágyszerű szerkezetet képez, mely a sisak forgásánál súrlódást alig okoz és kopásnak csak nagyon kis mértékben van kitéve. A füstnek és más idegen anyagoknak bejutását a hüvely alsó végét elzáró és a hüvely vezetésére is szolgáló (g) tárcsa teljesen meggátolja. Erre az (e) hüvelyre van a sisak szerelve, mely egy alsó, vizszíntes karimával ellátott (h) kúpból és több, eme kúppal és egymással lényegében véve párhuzamos (i) gallérból áll. A legfölső (j) gallér az (e) hüvelylyel van mereven összekötve, a (j) és (i) gallérok és a (h) kúp között a kapcsolatot a zeg-zug vonalban meghajlított és a (j i) gallérokhoz és (b) kúphoz szögecselt (k) bádogcsíkok létesítik, melyek közül egy az 1. ábra bal oldalán hátulnézetben, jobb oldalán oldalnézetben látható. Mint azt már említettük, az (i) és (j) gallérok a (h) kúppal lényegesen párhuza-