19238. lajstromszámú szabadalom • Szabóműszer szabásminta nyerésére rajzolás nélkül

Megjelent 11)00. évi szeptember hó 10-én. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 19238. szám. I/a. OSZTÁLY. Szabóműszer, szabásminta nyerésére, rajzolás nélkül. ÖZV. POMOR GYŐRGYNÉ SZÜL. SZABÓ SAROLTA MAGÁNZÓNŐ BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 február hó 25-ike. Jelen találmány tárgya egy szabóműszer, mely négy darab vas, réz, vagy aczéllemez rúdból áll, melyek rámaszerűen vannak ösz­szefoglalva négy csavarkészűlék segítségé­vel ; a ráma egy széltében és hosszában (keresztben) nyúlékony kelmével van be­vonva, ennélfogva széltében és hosszában kihúzható, a mi tehát kisebb és nagyobb szabásminta levételére alkalmas. Ezen szabóműszer (1. ábra) a következő­képen állítható össze : A rámarudak 1., 2., 3., 4. egy széltében és hosszában (keresztben) nyúlékony «E» szövet hüvelyszerűen beszegett szélein át­tolatnak, valamint (A B C) pontjain a 2. ábrán föltüntetett keresztül vésett (G) álló­hengereken is, melyekben (L) csavarok által erősíttetnek meg oly képen, hogy a fölül lévő átlyukasztott rúdon átmenve azt meg­akasztják, az alatta lévőt pedig leszorítják és így összefoglalják. (D) ponton a rudak nincsenek átfúrva, mert azoknak mindkét irányban kihúzhatóknak kell lenni. De hogy a kívánt méreten e (D) pont is szilárd le­gyen, a 3. ábra szerint a (H) hüvelyen ke­resztül húzott fölső rudat (D) csavarral, az alsót (I) csavarral erősítjük meg. Az így összeállított rámán mindenféle méret a legkisebbtől a legnagyobbig pon­tosan levehető, amennyiben a (G) és (H) hüvelyek nyílásai néhány mm.-rel széleseb­bek a rajtuk átmenő rudak szélességénél. Hogy a 2. számmal jelzett rúd a szövet­nek (E) nem az alsó szélén, hanem (D C) irányában 10 cm.-rel följebb a derékméret­nél fűzetik keresztül, az azért van, mert a szövetnek hosszában csak eddig kell húzódni, mivel a derékon alul elegendő a megha­gyott 10 cm. is. Az (E) szövet fölületén a szabásminta­irányok hegyes szögekkel (f) vannak ki­rakva (kiverve), mely a legkisebb méretnek felel meg és a legnagyobbig kihúzható. A lemintázási eljárás alkalmával a test a csatos mérőszíjjal (4. ábra) négy helyen mérendő meg. Először a derékbőségben a következőképen: a megmérendő nő vagy férfi csatolja szorosan derekára (K) csattal a mérőszíjat. Hasonlóképen mérhetjük le a mellbőséget; ezen méretek rendesen 40 cm.-nél nagyobbak, tehát a csattól 40 cm.-re 40-el stb. kezdődik a számozás, míg a má­sik oldalon a végén 1-től kezdve a csatig van számozva; ezzel a felével az eleje és háthossz mérhető. A rámán először a mellbőség mérendő le

Next

/
Oldalképek
Tartalom