19160. lajstromszámú szabadalom • Eljárás litografiai lenyomatoknak szöveteken való előállítására

Megjelent 1900. évi augusztus hó 23-án. MAGY. A KIR. SZABADALMI JEgT HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 19160. szám. XIV/o. OSZTÁLY. Eljárás litográfiái lenyomatoknak szöveteken való eló'állítására. DIÉDERICHS JÁNOS VEGYÉSZ LYONBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1S99 junius hó 28-ika. A jelen találmány tárgyát eljárás képezi litográfiái lenyomatoknak szöveteken való előállítására, mely eljárás segélyével az ed­digieknél intenzivebb, tisztább és tartósabb színű lenyomatokat létesíthetünk. A chromolitográfiai és zinkográfiai nyo­másoknak különösen papírról szövetre való átnyomása mai napig sem sikerült, a meny­nyiben a színek az átnyomásnál összefolytak. A jelen találmány szerint ezen hátrányt az által küszöböljük ki, hogy a festékek természetét és kezelését módosítjuk, a nyo­mások átvételére szolgáló szöveteket és pa­pírokat megfelelően előkészítjük és az át­nyomást melegen végezzük. Az eddig alkalmazott festékek, melyek azonban nem szolgáltattak kielégítő ered­ményt, tannátok és zsírsavas sók voltak, vagyis oly mesterséges festékek, melyeknek alapanyagát rozanilin képezi. Alkalmaztak ezenkívül, de szintén ered­ménytelenül, oly festékeket is, melyek víz­ben egyáltalában nem vagy csak kevéssé, közönséges alkoholban, methylalkoholban vagy eczetsavban ellenben oldhatók voltak, mely oldószerekkel eddig az alkalmazott szöveteket impregnálták. Ezen tannátok csersavtartalma a szöveten nagyrészben lerakódott, légköri behatás alatt mindinkább elhomályosodott és ez által a színárnyalatokat tisztátlanná tette; a zsírsa­vas sóknak színárnyalata pedig igen hal­vány és szabálytalan volt; a vízben oldha­tatlan, de az imént említett oldószerekben oldható festékek igen gyönge színárnyala­tokat szolgáltattak. A tanninnak lerakódását tehát meg kell akadályoznunk, amit az által érünk el, hogy a tanninhoz valamely fémsót, előnyösen ón­vagy antimonsókat keverünk, mely sókat a szövetnek páczolására is alkalmazzuk. Ezen páczolást a textiliparban szokásos módon végezzük, pl. körülbelül 7° B. sűrű­ségű nátronsztannáttal vagy káliantimonát oldatával, és pedig tehetjük ezt úgy az át­nyomás előtt, mint után, a mikor is a pá­czolás előtt vagy után végezzük a mosást. A találmány szerint tehát oly fémek sóit alkalmazzuk, melyek tanninfestékek fölhasz­nálásánál a tanninnal és a festékanyaggal oldhatatlan és meg nem változó keveréket képesek alkotni. A tannin hatását még az által is ellen­súlyozhatjuk, hogy szenet, különösen állati szenet a fölhasználandó festékkel, pl. rozani­linnal, karminindigóval vagy egyéb oly fes­tékanyaggal meg is telítünk, mely a szénen rögzíthető és a szövet (papír) rostjának meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom