19027. lajstromszámú szabadalom • Szitahenger

Megjelent. 1900. évi augusztus lió 9-én. MAGY. KIR SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 19027. szám. X/i. OSZTÁLY. Szitahenger. KUTSCHERA HENRIK GYÁRIGAZGATÓ PRAG-BUBNÁBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 márczius hó 15-ike. A különböző iparágakban eddig alkalmazott és ismeretessé vált «szitahengerek», melyek szűrésre, víztelenítésre, szitálásra, mag kifejtésére, stb. szolgálnak, kivétel nélkül drótfonatból, illetőleg drótszövetből vagy áttört (perforált) bádogból készülnek. A szóban lévő találmány tárgyát képező, a csatolt rajzon az 1. ábrán részletrajzban látható szitahengert egy megfelelő sugárral bíró (s) drótspirális képezi, melynek egyes menetei egymáshoz szimmetrikusan fekvő és egymástól bizonyos távolságban fekvő (o) hurkokat alkatnak és melyeken végeikkel a (d) hengerfödelekbe (lásd a 2. ábrát) beeresztett, (a) keresztrudak vannak áthúzva, mi által a henger a kellő alakot és merevséget veszi föl. Az (o) füleknek továbbá az is föladatuk, hogy a szitahenger (i) hasítékszélességét (t. i. két egymás mellett fekvő drótmenet egymástól való távolságát) meghatározzák és mert a következő spirálmenet mindig az illető fülre fekszik, míg a két egymást követő drót között lévő tér az (i) hasítékot (vagyis a szitahenger ható fölűletét) képezi, a hasíték szélessége is meghatározható és annak megfelelően, hogy vastagabb vagy vékonyabb drótot alkalmazunk-e, illetőleg a drót keresztmetszetét sajtolás által keskenyebbé vagy szélesebbé tesszük-e, a hasíték szélessége is kisebbíthető vagy nagyobbítható. Megfelelő sajtolás által a fiilek között lévő drótrészek keresztmetszete tetszőlegesen állapítható meg, (lásd az 5., 6., 7. és 8. ábrát), ennek megfelelően az (i) hasítékszélesség is változtatható, de a drót keresztmetszete változatlanul körkeresztmetszet is lehet (lO.ábra). A 3. és 4. ábra (nagyobb méretben) az egymás mellett fekvő drótmenetek és (o) fülek elől- és oldalnézetét ábrázolja, mely fülek vastagsága az (i) hasítékszélességet határozza meg. Az (o) fülek rendesen a henger belseje felé fordulnak, magkiválasztó gépeknél (trieuröknél) ellenben a henger belső felületének simának kell lennie és a füleket kifelé kell fordítani (9. ábra). Ha a szitahenger csakis a durva szitát képezi, (lásd az 1. ábrát), a szitahenger körül egy (f) finom szitát is lehet alkalmazni. Az (s) spirális természetesen folytonos drótból, de egyes egymáshoz csatlakozó külön drótdarabokból is készíthető. Hogy a ható fölűlet ily hengereknél