18992. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műkő előállítására mesterséges kovasavas mész képzése által

Megjelent 1900. évi augusztus lió 6-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL szabadalmi leiras 18992. szám. XII/f. OSZTÁLY. Eljárás műkő előállítására mesterséges kovasavas mész képezése által. MAGYAR MÉSZHOMOKKŐ-IPAR POHL ÉS TÁRSA GYÁRI CZÉG BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 január hó 9-ike. Az itt leírt eljárás, szabad kovasav és mésznek a legegyszerűbb módon kovasavas mésszé való egyesítésére, illetőleg arra szolgál, hogy a természetben nagy mennyi­ségben meglévő s nagyrészt kovasavból (quarz) álló homokot, kavicsot stb. mésszel való összekötés által egy kemény, fagy és víz hatásának ellentálló mesterséges kővé változtassa át. Az eljárás dr. Michaelis azon találmányán alapszik (14,195. sz. német szabadalom), mely szerint a szabad kovasav magas nyomású vízgőzben a mészhidrátra olykép hat, hogy a kovasav a mésszel kovasavas mész (cal­ciumhydrosilicat) képződése mellett egyesül, mely utóbbi vegyületben tehát a víz vegjd­leg kötve van. Ezen találmány mindez ideig azonban iparilag nem volt értékesíthető, mivel mes­terséges köveknek magasnyomású vízgőz hosszú időn át való behatása melletti elő­állításánál a mészhomokkeveréknek nagy­szabású kazánberendezésekben való elhelye­zése szükséges, a mi a gyártmányokat — azoknak elnyerhető mennyiségéhez viszo­nyítva — rendkívül megdrágítja. Dr. Michaelis fölfedezése óta sok talál­mány és javítás tétetett, melyek czélja, ezen eljárást a gyakorlat számára átalakítani; a saját eljárásunkkal való összehasonlítás ked­véért a legjobb találmányok közül egyné­hányat itt fölsorolunk. Kleber Péter (15,208. sz. német és 12,162. sz. magyar szabadalom) a mészhomokkeve­rék elkészítésénél sósavat használ. A sósav a szabad kovasavra tudvalevőleg úgy hat, hogy az utóbbit kocsonyaszerű plasztikus tömeggé alakítja át, mely könnyebben eg3T e­siil vegyileg a mésszel, mint a nyers quarz. A Kleber-féle eljárás határozottan fölül­múlja a dr. Michaelis-félét, mivel a mész­homokkeverékuek magasnyomású gőzben való megkeményítésére a Kleber-féle eljá­rás után csak néhány óra szükséges, hogy a föntebbi vegyi folyamat teljesen keresztül­vitessék. Az eljárás azonban nem czélszerü, mivel a sósav a kazánfalakat megtámadja és ezért utóbbiakra károsan hat. Neffgen Simon (76,246. sz. és 80,062. sz. német szabadalmak) a nagyobb szabású nyomókazán-berendezések szükségességét el­kerüli az által, hogy a mészhomokkeveré­ket megfelelő falazott kamarákban körül­belül 100° C. hőmérsékletű nedves levegő­ben keményíti meg. a midőn a mintába sajtolt darabok tényleg egy — kovasavas

Next

/
Oldalképek
Tartalom