18937. lajstromszámú szabadalom • Újítások zárt ívlámpákon

Megjelent 1900. évi augusztus lió 4-én. MAGY. t£§£l KFR. SZABADATOK ÍMM HIVATAL szabadalmi lei ras 18987. szára. 11/h. OSZTÁLY. Újítások zárt ívlámpákon. WILLIAM JAMES DAVY ÉS CHARLES WILLIAMSON MILNE LONDONBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 január hó 24-ike. Jelen találmány tárgyát zárt ívlámpákon eszközölt újítások képezik, melyek czélja egy olcsó és tökéletes, szorosan zárt és kevés helyet elfoglaló lámpát előállítani; az újítások kiterjednek még a szabályozó és utántoló készülékekre, a szénsarkok közti kontaktusra, az elektromosságot a szénru­dakba vezető készülékekre, továbbá a lámpa fölfüggesztő berendezésre. Egy, a jelen újításokkal fölszerelt lámpá­nál a zárt kamra a szokásos üvegharang­ból, a szabályozó készülék fölvételére szol­gáló kamrából és egy csőből áll, mely a haranggal szemben czentrálisan van meg­erősítve. A fölső szén utántolását egy rúd végzi, mely a szerkezetet bezáró kamrába is bele nyílik. Ez utántolás szabályozása czéljá­ból a rúd egy korong közepén lévő nyí­láson megy át, mely korong a kamrában szabadon mozoghat és széléhez közel a mű­ködtető mechanizmussal van összekötve. A burkolaton kívül lévő szabályozó szerke­zet egy fogazott ívszeletből áll, mely eme­lőként működik, s fölötte hajlékony zsinór fut, mely egyik végén a szabályozó solenoid magjával, másik végén a szabályozó rúd fölső végével van összekötve. A szabályozó rúdon egy mérséklő kamra dugattyúja vau megerősítve, mely a kamra egyik oldalán van elrendezve. Az ívszelet alakú emelő működése mindig egy magos­ságú s tömőszelencze alakú hüvelyen megy a mérséklő kamrán át. A fölső hüvely por és piszok visszatartása czéljából selyem­szövettel van burkolva, míg az alsó közvet­lenül a szabályozó szerkezet kamráj nyílik. Levegő csak a mérséklő kamrán át juthat a lámpához, s e levegő a szabályozás és mérséklésnél közreműködik. Differencziál lámpáknál a két solenoid mag úgy is ren­dezhető be, hogy egymást ellensúlyozzák. A fölső széntartó egy, a szerkezet kamrá­jára erősített, alul zárt csőben mozoghat. Hogy a mozgó széntartó és a cső között összeköttetést létesítsünk, a széntartó egy hasítékkal ellátott fémhengerből áll, a me­lyen körben rugalmas nyelvek vannak meg­erősítve, melyek a szenet megragadják. A hengeren rúgók is vannak megerősítve, melyek fölfelé nyúlnak és a vezető cső belső oldalához szorulnak. Hogy az áram a fölső szénen átmehessen, egy, a szerkezeti kamra belsejében forgó emelőkaron egy rézcsiga van elrendezve, mely a szénen, vagy ha a vezető korong fölemeltetik, úgy ezen fekszik. A fix széntartó hasonló módon el van

Next

/
Oldalképek
Tartalom