18931. lajstromszámú szabadalom • Gép kapocsszalagoknak sajtolás útján való fölerősítésére

Megjelent 1900. évi augusztus hó 6-án. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL szabadalmi leírás 18931. szám. J/g. OSZTÁLY Gép kapocsszalagoknak sajtolás útján való föleró'sítésére. PARTZSCH RICHÁRD GYÁROS DREZDÁBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 február hó 23-ika. Partzsch'és Pinkert 13,532. szám alatt szabadalmazottgépénél alkalmazott azon gondolat, hogy a kapocsszalagot régi fölverő gépekkel szemben előretolás hetyett előrehozással vezetjük a kalapácspálya alá, a gyakorlatban teljesen bevált. Ellenben kívánatossá vált a nagy zajjal működő fölverő gépet egy majdnem zaj nélkül dolgozó, különben ugyanazon erőkifejtéssel többet teljesítő fölsajtoló géppel pótolni. A fölverő és fölsajtoló gép között lévő különbség lényegileg abban áll, hogy az előbbinél a kalapács jelentékeny sietéssel aránylag nagy utat fut be. hogy nagy tömeghatásokat létesítsen, míg a fölsajtoló gépnél a most helyesebben fölső dugattyúnak nevezendő kalapács egy aránylag kis utat minden kü'önös sietés nélkül fut be, mi mellett a szükséges nyomóhatás kevésbbé a gyorsított tömeg, mint áttételi eszközök (pl. exczente'', csuklós emeltyűszerkezet, egyszerű em Ityű erő és teherkar közti megfelelő viszonyban) által eszközöltetik. Egy ily sajtoló gíj tényleg majdnem zajtalanul dolgozik és Különösen a padló megrázkódtatása nélkül. Ezen gépeknél a fi jő dugattyú rövid emelkedése távolról seu elég arra, hogy az említett szabadalomban említett eszközökkel a szalag előrehúzását eszközölni lehessen. Ezenkívül konstruktív okokból nem lehet a fölső dugattyút állíthatónak szerkeszteni, hogy ez által egyúttal a hozzávezetési hoszszat változtassuk. Hogy tehát fölsajtoló gépeknél a kapocsszalagnak előrehúzás által való jónak bizonyult hozzávezetését lehetővé tegyük, a levágóberendezésen túl a szalag fogaiba kapaszkodó kilincseket más eszközök által és más módon kell mozgatni és pedig jelen sajtoló gépnél egy emelkedésében változtatható hajtás által. A találmány tehát abban áll, hogy a húzás által való szalaghozzávezetés kis dugattyúúttal bíró fölsajtológépeknél lehetővé tétetik. Ezen találmány a mellékelt rajzokban két foganatosítási alakjában van föltüntetve, és pedig mindkettőnél a szalag hozzávezetése élűiről történik, azaz azon oldalról, melyről a munkadarab az alsó dugattyúra tolatik. Ezen élűiről való hozzávezetésnek előnye, hogy a természetesen a fölső dugattyú mellső végén elrendezett levágószerkezetnek nem kell helyváltoztatónak lenni, tehát mindig egy és ugyanazon helyen üt az üllőre. Ezen hely a levágószerkezet számára előre van berendezve. Ha ellenben a szalaghozzávezetés hátulról történik, akkor a hozzávezetési hossz minden változásánál a levágószerkezet helyét is változtatni kel-