18866. lajstromszámú szabadalom • Gép vizijárműveknek robbanós gázok visszahatása által való hajtására

ÍVIefíjelent lí>00. évi jiilins lió 28-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 18866. szám. XV/c. OSZTÁLY Gép vizi járműveknek robbanó gázok visszhatása által való hajtására. SECOR JÁNOS ALSTINE MÉRNÖK NEW-YORKBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 február hó 7-ike. A jelen találmány tárgyát gép képezi vízi járműveknek robbanó gázok visszhatása ál- i tal való hajtására, melynél a mozgató erőt a jármű mellső és hátsó részén a vízbe siilyesztett csövekből robbanó gázok ereje által kihajtott víztömeg szolgáltatja. A mellékelt rajzokban ezen gép példa­képen kettős elrendezésben van t'öltiintetve. Az 1. ábra a jelen találmány tárgyát képező gép egy foganatosítási alakjának oldalnézete. A 2. ábra ennek metszete az 5. ábrának tört (x—x) vonala szerint és a nyilak irá­nyában nézve. A 3. ábra a gép egy részletét nevezete­sen egy dugattyút és ennek összekötteté­seit láttatja részben metszett nézetben. A 4. ábra fölülnézet. Az 5. ábra végnézet. A 6. ábra az ezen géppel ellátott hajót hossznézetben tünteti föl. A 7. ábra homloknézet. A 8—13. ábrák a gépnek függélyes hossz­metszetei, melyekben az egyes részek a munka körfolyamának megmagyarázása czél­jából különböző állásokban vannak feltün­tetve. A 14. és 15. ábrában a kapcsolásnak nagyobb léptékű hossz , illetve harántmet­szetei láthatók. Az exploziós (1 1) hengereknek egyik vége (4. ábra), mely hengerekben a (2 2) dugattyúk dolgoznak (2. ábra), zárt, másik vége nyitott, a hol is a dugattyúk ezen nyitott vég felől az egyszerű hatású gőz­gépekhez hasonló módon működtetnek. A 4. és 5. ábrában ezen hengerek egymás mellett ugyanazon vízszintes síkban vannak elrendezve, de természetes, hogy azokat szükség szerint más módon és nagyobb vagy kisebb számban is rendezhetjük el a nélkül, hogy ezáltal a jelen találmány lényegét módosítanók. A vízi jármű mellső és hátsó részén a vízszín alatt a (3) csövek (6. és 7. ábra) vannak elrendezve, melyek két végükkel a vízzel szabadon közlekednek. Ezen csővezetékek középső részükkel egy­mástól függetlenül közlekednek saját explo­ziós hengerükkel; a csővezetékek hossza, harántmetszete és következésképen azok kapaczitása is az exploziós hengerek nagy­ságától és a robbanó gázok térfogatától függ. Két exploziós henger alkalmazásakor ter­mészetesen két egymástól független víz­vezetéket kell alkalmaznunk, a mikor is a robbanást az egyes hengerekben akként sza­bályozzuk, hogy az a megfelelő vezetékek­ben váltakozva működjék és a vizet azokból

Next

/
Oldalképek
Tartalom