18825. lajstromszámú szabadalom • Karbidadagoló készülék acetylénfejlesztők számára

Megjelent 1900. évi julius lió 27-én. MAGY. KIR SZABAD A!,Ml HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 18825. szám. II/©. OSZTÁLY. Karbidadagoló készülék acetylénfejlesztők száaiára. LANGER LAJOS IGAZGATÓ BERLINBEN ÉS Du

REISS RUDOLF VE GY ÉSZ Cl IAR LO TTENBUR G B AN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 február 19-ike. Elsőbbsége 1898 november 23-tól kezdődik. .Jelen találmány tárgya újítás oly acetilénfejlesztőkön, melyeknél a karbid a tartóból lemérés végett egy közbeiktatott tartóba jut és csak ebből kerül ezután a fejlesztőbe. Az új berendezés az eddig ismertek közül az által tűnik ki, hogy a közbeiktatott tartó összenyomható falakkal bír, melyeket a karbidmennyiség lemérése czéljából a fejlesztő által működtetett szorítók összenyomnak és újból szétnyitnak. Ez által a karbidot folytonosan lazítjuk, úgy hogy az nem dugaszolhatja el a csapokat, mint az eddigi berendezéseknél történt és így a készülék működése meg nem akadhat. A mellékelt rajzban 1. ábrán a készülék elúlnézetben; 2. ábrán oldalnézetben, illetve alsó része részben metszetben van föltüntetve. A szemcsés karbid elhelyezésére az (A) tartó szolgál, mely (B) víztartóval áll összeköttetésben. A (B) víztartóban rendezzük el az alkalmas folyadékkal megtöltött és (C) csövei ellátott (C') tisztítókészüléket. A (D) henger a (C') tisztítókészülékre van erősítve és benne (F) rúgó által nyomott (E) dugattyú jár, melynek (e) rúdja a (g g) csigákon vezetett (G) zsinór segélyével a (D) hengerre erősített (h h) vezetékekben mozgó (H) kerettel van összekötve. A (D) henger manométerrel, szeleppel és csővezetékkel van fölszerelve. Az (F) rúgó egyrészt az (K) dugattyút siilyeszti és így a (H) keretet emeli, míg ellenben a keret alsó részére és a (B) tartóra erősített két (f f) rúgó a keretet lehúzza, mihelyt az (E) dugattyú alatti gáznyomás az (f) rúgó hatását legyőzni képes. A közbeiktatott (T) tartó gyanánt egy gummi, guttapercha vagy hasonló rugalmas anyagból készült cső szolgál, melyet két egymás fölött bizonyos távolságban elhelyezett (P és Q) szorító szorít össze. Ezen szorítókészűlékek két-két egymással csuklósan összekötött (h h) vezetékekre erősített (p p és q q) karból állanak, melyek nyugalmi helyzetükben a (p' és q') rúgók hatására a (T) tömlőt összeszorítják. A (P és Q) szorítókészülékek a tömlőt eleresztik, mihelyt a (p) karok végein lévő (K K) kilincsek, a (H) keretre erősített (1 1) (m m) ütközőkbe ütköznek. Ezen elrendezés folytán az (A) tartóból a (B) víztartóba a két szorító közötti csőrésznek megfelelő mennyiségű karbid önműködően adagol tátik. Az adagolás akkor törté-