18823. lajstromszámú szabadalom • Beállító szerkezet, mely az erőt túlságos nagy ellenállás esetében nem viszi át

Megjelent lílOO. évi július hó 26-én. SZABADALMI LÉTRÁS 18823. szám. Vé/l. OSZTÁLY. Beállító szerkezet, mely az erőt túlságos nagy ellenállás esetében nem viszi át. EISENBAHNSIGNAL-BAUANSTALT MAX JÜDEL & C° AKT.-GES. CZÉG BRAUNSCHWEIGBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 február hó 19 ike A találmány tárgya egy beállító-szerkezet, mely az erőt túlságos nagy ellenállás esetében nem viszi át. A találmány lényegének megmagyarázása czéljából tegyük föl, hogy az 1. ábrán az erőt egy (a) tagról (tolókáról, beállító rúdról, rudazatról, drótról, stb.) a (b) tagra kell átvinni, mely rendes körülmények között ellenállást alig okoz. Hu egyszer a (b) tagra okozta ellenállást túlságosan naggyá ~ lesz és ha a beállítást végző erő is tetemes, az (a és b) tagot összekötő rész, könnyen eltörhetik. Ezért az ily szerkezeteket aránytalanul szilárdra kell méretezni. Ily viszonyok a vasúti üzemnél gyakran lépnek föl, ha pld. az (a) tag közvetítésével a (b) tagot be kell állítani ós ezen épen egy vonat mozog. A szóban lévő hátrányokon oly módon lehet segíteni, hogy az (a és b) tag közé egy rugalmas kapcsolótagot iktatunk be, mely csak egy bizonyos erőt vihet át, de akkor mikor ez az erő a megengedett határt túllépi, kikapcsolódik. Ily tag gyanánt egy (c) rúgó (1. ábra), egy surlódókilincs, alkalmas módon elhelyezett súly vagy más hasonló értékű tag alkalmazható. Ily berendezésnél azonban egyrészt nem venné észre a beállítóberendezést kezelő egyén, hogy a (b) tag- j gal összekötött rész eltolódott e, másrészt pe- I dig tekintet nélkül arra, hogy a (b) taggal összekötött részek követték-e az (a) tag elmozdulását, ezt a tagot és a vele összekötött részeket a végállásába viheti, mi sok esetben hátrányos. így pld. szükséges, hogy valamely váltót akkor, mikor a hozzátartozó váltónyelven vonat áll, átállítani ne lehessen. Ezért a következő berendezést alkalmaztuk : Az (a) taggal (1. ábra) egy (d e) ütközőszerkezetet kötünk össze, úgy hogy az (e) ütközőt a (b) tag mozgatja (e f szögemelő). Ha az ellenállás (b)-nél a rendes (csekély) az (a) tagnak a nyíl irányában való mozgásánál a rugalmas (c) tag a (b) tagot vele viszi. Ennek következtében az (e f) szögemelő is elmozdul, a kar gyanánt kiképezett (e) ütköző a záróhelyzetből eltávolíttatik és a (d) ütköző az (a) tag mozgását nem akadályozza. (2. ábra) Ha ellenben a (b) tagra nagy ellenállás hat és az el nem mozdulhat, csupán az (a) tag mozog és a (d) ütköző az (e) ütközőre feküdve ennek mozgását is meggátolja. (1. ábra) Mikor a (d) ütköző az (e) ütközőre az (e f) I szögemelő forgáspontjára viszonyítva sugár-