18559. lajstromszámú szabadalom • Sínmegerősítés betonaljakon

Megjelent 1900. évi jnlins lió 5-én. MAGY. m KIR. SZABADALMI GLH HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 18559. szám, V/a. OSZTÁLY. Sínmegeró'sítés betonaljakon. SCHWABZ IGNÁCZ KŐSZÉNBÁNYATULAJDONOS ÉS FRISCH FRIGYES MECHANIKUS BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 február hó 10-ike. A jelen találmány tárgyát oly sínmegerő­sítés képezi, mely nagy egyszerűségénél fogva betonaljaknak, vasúti fölépítmény számára való alkalmazását lehetővé teszi és ezt a nélkül, hogy a szerelés bármiféle nehézséget okozna és hogy az üzem bizton­sága veszélyeztetnék. Azon okok, melyek a szakköröket arra késztették, hogy az általános elterjedési! fatalpakat vastalpakkal helyettesítsék, isme­retesek. Ezen okokat itt fölsorolni fölös­leges, de bizonyos, hogy arra döntő befo­lyással bírt a fatalpaknak tartósságukhoz viszonyított aránylag drága ára és azon körülmény, hogy azok bizonyos országokban nem állíthatók elő oly nyers anyagból, mely a követelményeknek megfelel. Azonban a vastalpak is csak bizonyos föl­tételek kielégítése esetén alkalmazhatók, mert jó ágyazási anyag nincs mindenütt kéznél és bizony a legkitűnőbb ágyazás el­engedhetlen föltétele a vastalpak alkalma­zásának ; az utóbbiak különben pl. oly vidé­keken, a hol gyakori fagy uralkodik, még legjobb ágyazás esetén sem alkalmazhatók, mivel a fémek tudvalevőleg jó hővezetők és így a vasból álló talpak a levegőnek alacsony hőmérsékletét közlik a kisebb­nagyobb mennyiségben mindig jelenlévő talajnedvességgel, úgy hogy a talp alatt lévő víz megfagy és ekkor bekövetkező ki­terjedésénél a sínt megemeli és ez áltaJ a vágány fekvését, ill. az üzem biztonságát veszélyezteti. Fában szegény és jó kavicsanyagban is szűkölködő, fagyos vidékeken tehát rend­kívül kívánatos a fa- és vastalpaknak el­kerülésével vasúti fölépítményekre beton­aljakat alkalmazni, a mint azok évekkel ezelőtt javaslatba hozattak. A beton ismeretes jeles tulajdonságai, mint a színhelyen való előállítás, szilárdság, az idővel növekvő szívósság, időjárási be­folyások (hó és jég) irányában bírt ellen­állóképesség stb., mely tulajdonságok tehát a betont rendkívül alkalmassá teszik arra, hogy a vasútépítésben alkalmaztassák, csak azért nem voltak gyakorlatilag sikerrel hasz­nosíthatók, mivel nem lehetett alkalmas megerősítési módot találni a síneknek beton­aljakra való lekötésére épen az anyag ter­mészeténél fogva, mely úgy a szögeknek, mint a csavaroknak alkalmazását kizárta. Ezen hátrányt a jelen találmány szerint az által küszöböljük ki, hogy az űrös beton­alj anyagába a sínuyomnak megfelelő helyen

Next

/
Oldalképek
Tartalom