18520. lajstromszámú szabadalom • Vakuumhatásos ütköző gőzgépek szelepeihez
Megjelent 1Í>0<). évi június hó 28-án. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 18520. szara. V/d/l. OSZTÁLY. Vákuumhatásos ütköző gó'zgépek szelepeihez. STUMPF JÁNOS MÉRNÖK ÉS TANÁR BERLIN-CHARLOTTENBURGBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 október hó 3-ika. A szóban lévő találmány szelepes vezérművek szabadon leeső szelepeinek ütközőire vonatkozik. Ezekre az ütközőkre az jellemző, hogy a záródást a szelep fölemelkedésénél létesülő vákuum idézi elő, mely vákuum oly módon létesíttetik, hogy az ütközőt képező dugattyú egy csöppfolyós anyaggal, pld. olajjal telt zárt hengerben mozog. A szelep fölemelésénél az evvel mereven kapcsolt ütköződugattyú az előbb említett, teljesen olajjal vagy más hasonló anyaggal telt hengerben mozog, minek következtében azonnal vákuum keletkezik. A henger vagy az ütközőedény legczélszerűebben olyképen van alakítva, hogy a fölső zárófödél fölött még bizonyos menynyiségű olaj foglaljon helyet, melynek egy része az ütköződugattyú fölfelé mozgásánál a dugattyú és a henger fala között lévő közön a hengerbe szivárog. Hogy ezt a minden löketnél beszivárgó olajat eltávolíthassuk, a henger legmagasabb pontján egy visszacsapó szelepet alkalmazunk, melyen át az olaj az ütköző dugattyú lefelé mozgásánál ismét elvezethető. Természetes, hogy ezt a fölösleges olajat az ütközőhengerből kevéssel azelőtt távolítjuk el, hogy a szelep a löketének végállásába jutott, nevezetesen akkor, mikor a dugattyú fölfelé mozgásánál képződött vákuum ismét kitöltetett. Az olaj kinyomásánál végzett munka már fékhatást létesít, mely a szelep zárómozgását kevéssel a szelep fölülése előtt lassítja. Hogy a szelep tökéletesen nyugodtan feküdjék föl, az ütköződugattyút mozgásának utolsó szakaszában a minden oldalt elzárt ütköző-hengerben lévő olajpárna fogja föl. A fölfelé mozgó dugattyú által az ütközőhengerben létesített légüres tér egy oly erőt létesít, mely a szelep biztos elzáródását idézi elő ós mely — tekintet nélkül arra, hogy a szelep mennyire nyittatott ki — egyenlő nagy. Ez a berendezés tehát előnyösen tér el az eddig általában használt rúgós terhelésű szelepektől, melyeknél a záróerő a szelep nyitásának nagyságával arányosan változik. A rajzon egy ily ütköző szabadon leeső szeleppel függélyes metszetben példaképen van ábrázolva. Az (a) szelep kettős űlésü szelepet képez. A (b) szeleprúd fölső végén a merülődugattyú gyanánt kiképezett (c) ütköződugattyú van alkalmazva. A (c) dugattyúnak a megrajzolt kiviteli módozatnál kettős (U) alakú
