18508. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sósavnak chlórból és hydrogénből való közvetlen előállításására

Megjelent 1900. évi június lió 27-én. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 18508. szám. IV h/l. OSZTÁLY. Eljárás sósavnak chlórból és hydrogénből való közvetlen eló'állítására. PATAKY H. ÉS W. CZÉG BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 február hó 4 ike. A jelen bejelentés tárgyát oly eljárás képezi, melynek segélyével chlórnak és hydrogénnek közvetlen egyesítése ; Ital sósav folytonos előállítása válik lehetővé. Az eljárás amaz eddig még ismeretlen tényen alapszik, hogy ha chlórt és hydrogént egyidejűleg molekuláris súlyviszonyban szén fölé vezetünk, a két gáz teljesen simán és veszélytelenül, chlórsavas sósavgázzá egyesül. Hogy chlórból és hydrogénből szénnel való érintkezés folytán sósavgáz keletkezhetik, arról az irodalomban is említés van téve. Dammer «Handbuch der anorganischen Chemie» czímű munkájának I. kötete 483. lapján a 11 13. sorokban foglalt jegyzet ugyanis így szól: «Egyenlő térfogatú chlór és hydrogén 150°-nál, vagy közönséges hőfoknál platinaszivaccsal vagy szénnel érintkezve, elektromos szikra behatása alatttérfogatkontrakczió nélkül egyesiil.» (Comptes rendues 99.7). Az eredeti «Comptes rendues 99.7» czímű munkában, melyre Dammer hivatkozik, Berthelot és Guntz említik, hogy hőfokcsökkenés közben sósavgáz képződik, ha chlórral telített faszén fölé hydrogént vezetünk. Ez pedig a nevezett vizsgálódók véleménye szerint azon alapszik, hogy a sósavgáz képződése semmi esetre sem tökéletes, hanem a sósavgáz mindig hydrogénből és tetemes mennyiségű chlórból álló gázkeveréket tartalmaz. A hőfokcsökkenés oka a fölszabaduló chlór. Hogy a chlórnak és hydrogénnek tökéletlen egyesülése folytán a föntemlített módszer szerint a sósav előállítása technikailag teljességgel kivihetetlen, Winteiernek a «Zeitschrift für Elektrochemie» czímű folyóirat 1898. évi I. füzete 2. oldalának 19. és következő soraiban foglalt következő szavaiból is kiviláglik: «Ha chlórral telített szenet hydrogén-atmoszférába hozunk, akkor még a sötétben is, rögtöni durranás következik be.» Miután tehát, a mint látható, sósavgáznak előállítása kontaktanyag gyanánt szén használata mellett, egyáltalában nem veszélytelen, nem is lehet arra gondolni, hogy ez úton a nagy iparban sósavat állítsunk elő, daczára annak, hogy az elektrolitykai folyamatoknál fölszabaduló chlórnak egyéb czélra való fölhasználásának kérdése immár igen égető. Csak a jelen eljárás szerint vált lehetővé, hogy chlórból és hydrogénből könnyen és veszélytelenül szabad sósavat állítsunk elő és a chlórt tökéletesen kihasználjuk. Az új eljárás a következő : Agyagból álló készűlékrendszert, mely