18507. lajstromszámú szabadalom • Füstnélküli tüzelés

Megjelent 1900. évi jimiiiK lió 38-án. MAGY. m KIR. SZABADALMI jj|j|

| HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 18507. szám. V/e/2. OSZTÁLY. Füstnélküli tüzelés. OTT EMIL GÉPMESTER BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 november hó 28-ika. A szabadalom egy oly tüzelésre vonatkozik, melynél vízgáz létesítése czéljából a tiizelőrostélyokon vízgőzt vezetünk át. Hogy az ismert ilynemű vízgáztüzelések hátrányai mellőztessenek, melyek lényegükben abban állnak, hogy a gőznek hatásos mennyiségben való bevezetésénél a tüzelőrostélyokon az izzás meg nem engedhető módon csökkentetik és egyidejűleg a tüzelőanyag elkokszosodik, a helyett, hogy elégne ; a jelen szabadalom értelmében a vízgőzképződéshez szükséges gőzt füstgázok ós friss levegő keverékével együtt vezetjük át a tüzelőrostélyokon. Mivel a friss levegőnek meleg füstgázokkal való keverése a gáznak a tüzelőtéren való gyors átáramlását engedi meg, a nélkül, hogy ezáltal az elégés erős levegőfölösleggel és ennek folytán nem gazdaságosan történnék, lehetséges a füstgáz-levegőkeverék aránylag csekély nedvességtartalma mellett jelentékeny gőzmennyiségeket a tüzelőtérbe vezetni. Mivel a vízgáz elégésénél keletkező gőz egy része a tűzgázokkal együtt mindig újból a tüzelőtérbe vezettetik és a tüzelőanyagrétegen való áthaladásnál vízgázzá alakíttatik át, a vízgázképződés nagyon meg van könnyítve ! és a haszonhatás igen előnyös. A szabadalom tárgyát képező tüzelés a | mellékelt rajzon egy csöveskazánra és egy lángcsöveskazánra alkalmazva van föltüntetve. Az 1—3. ábrák a csöveskazán-tüzelésre, míg a 4- 6. ábrák a lángcsöveskazán tüzelésre vonatkoznak. Az 1. ábra egy csöveskazán függélyes hosszmetszetét, a 2. ábra annak vízszintes metszetét, és a 3. ábra függélyes keresztmetszetét mutatja, a 4. ábra egy lángcsöveskazánt az új tüzeléssel függélyes hosszmetszetben, az 5. ábra vízszintes hosszmetszetben tünteti föl, a midőn a lángcsövek nézetben vannak rajzolva, és a 6. ábra az 5. ábra 6—6 vonala szerinti függélyes keresztmetszetét ábrázolja. A csöveskazán-tüzelésre vonatkozó 1—3. ábrákban (a) a rostélyt jelöli; (b) a tüzelőtér, (c) a gőzkazán, melynek csövei, a menynyiben az kívánatos, chamottal vannak burkolva, (d) a kéménytorkolat, (e) a harnútér, mely a tűzgázok (f) elvezetőcsatornájával összeköttetésben van; (g) egy ventilátor, melyet a (vázlatosan föltüntetett) (h) motor hajt. Az (i) térbe, mely az (e) hamútér és a tűzgázok (f) elvezetőcsatornája között az összeköttetést létesíti, (k) légcsatornák nyíl-