18441. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyadékoknak levegőt tartalmazó tartályokban való sterilizálására
Megjelent 1900. évi jnnins lió 22-én. MAGY. ® KIR SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 18441. szám. I V/e OSZTÁLY. Eljárás folyadékoknak levegőt tartalmazó tartályokban való sterilizálására. NATHAN LIPÓT VEGYÉSZ ZÜRICHBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 november hó 16-ika. Az eddigi sterilizáló eljárások, melyeknél a folyadékokat pl. palaczkalakú tartályokban kezelték, melyekből a levegő nem szoríttatott ki, tökéletes sterilizálás elérésére 100° C.-nyi és még magasabb hőmérsékletek alkalmazását tették szükségessé. Ez többek között oly hátránnyal járt, hogy a sterilizálandó folyadék könnyen kellemetlen ízűvé lett. A sterilizálást azért kellett az említett hőmérsékletnél eszközölni, mert a folyadék fölötti levegőben tartalmazott baktériumok, élesztőgombák, élesztőspórák és hasonló mikroorganizmusok elpusztításához nagyobb (100° C. és ezen fölüli) hőmérséklet szükséges, mint a folyadékban lévők elöléséliez. A jelen találmány tárgyát képező eljárás azon megfigyelésen alapszik, hogy a folyadékok tökéletes sterilizáczióját az eddig szokásosnál sokkal alacsonyabb hőmérsékletnél (ezélszerüen 60—72" C. közt) is elérhetjük, ha a folyadékot a sterilizálás-művelet alatt erős rázásnak vetjük alá. Ezen ide-oda rázást ezélszerüen a sterilizáló edény himbálásával eszközöljük. Ez által az egész folyadékmennyiség a tartály egész belsejet kiöblíti és a levegőt úgyszólván keresztülmossa. . A folyadék a légtérben lévő organiz- | musokat magával ragadja és azokat a reájok nézve ölő hatású hőmérsékletével elpusztítja. Megjegyzendő, hogy a jelen találmány tárgyát képező eljárás foganatosításánál a hevítést csak forró vízzel, nem pedig gőzzel eszközöljük, mivel csak a forró vízzel való hevítésnél lehet a folyadéknak odasülését vagy a tartály falainál való erősebb fölmelegedését megakadályozni, továbbá a sterilizáló tartály egész belsejében egyenletes hőmérsékletet föntartani. A sterilizáló tartályt már azelőtt is mozgatták a sterilizálás közben, mivel azonban ezzel egészen más czélokat akartak elérni, mint a jelen eljárásnál, a tartály mozgatását is egészen másként foganatosították. A mozgás ugyanis nem volt ide-oda rázás, hanem forgatás, melynek czélja az volt, hogy a folyadéktartálynak a sterilizáló készülék különböző hőmérsékletű rétegein való gyors átvezetése által a folyadék egyenletesen hevíttessék föl. IljT en egyenletes mozgatás által azonban gyakorlatilag nem érhetjük el a levegő teljes átöblítését, mely mindig nagy buborékok alakjában visszamarad. Ehhez lökésszerű vagy más oly hatásra van szükség, melynél a levegő és a folyadék finom elosztott állapotban érintkeznek egymással. Ezen eljárás-
