18371. lajstromszámú szabadalom • Öntápláló agyagtörő

Megjelent íí>00. évi junius lió 16-án. MAGY SZABADALMI ívIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 18371. szám. XVII.'f. OSZTÁLY. Öntápláló agyagtörő. CONDULA MIKSA IGAZGATÓ BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 junius hó 28-ika. Az agyagiparban az agyag föl aprítására, illetve összetörésére különböző agyagtörőket alkalmaznak, melyek mindegyikének azonban az a hátránya, hogy a folytonosan hozzájuk jutott anyagot nem mindig ragadhatják magukkal azonnal a nedves amiatt, agyagagyag a agyag sikamlóssága avagy esetleg hogy nagy darabok is jutnak az törőhöz, minek következtében az tölcsérben rakásra gyül össze. Ezen hátrány következménye az, hogy eltekintve attól, miszerint az agyagtörő munkaképességét lényegesen befolyásolja és az üzemet zavarja, nagyobb lesz az előállítási költség, mivel egy munkás alkalmazását teszi szükségessé az összegyűlt agyag folytonos utánsegítésére és egyengetésére, a mi azonkívül veszéllyel is járhat, mert megtörténhet, hogy a szerszámot, esetleg vele a vigyázatlan munkást is a hengerek magukkal ragadják, a mi a szerencsétlenségen kívül a gép részeire is káros hatással lehet. Jelen bejelentés tárgyát képező agyagtörőnél ezen hátrányok nem fordulnak elő. Ezen agyagtörő több változata a mellékelt rajzban látható és pedig: 1. ábrában egyik változat részben nézet-, részben hosszmetszetben, 2. ábrában annak metszete az 1. ábra A—B vonala irányában, 3. és 4. ábrában egy más változat oldalnézetben, illetve vízszintes hosszmetszetben, 5. ábrában egy harmadik változat vízszintes hosszmetszetben. Az agyagtörő több egymással összekapcsolt (a) és (a1) gyűrűkből és két (b) és (bl) fenékfödő gyűrűből áll. Az (a), illetve (al) gyűrűk kerületükön lehetnek fogazással ellátva (3. és 4. ábra) vagy simák (5. ábra) vagy pedig, az (a) és (al) gyűrűk kerületükön fölváltva homorúan, illetve domborúan lehetnek kiképezve, úgy hogy az ezen gyűrűkből alkotott henger hullámos föliiletű lesz, a mi lényegesen elősegíti azt, hogy a hengerek a közé jutott agyagdarabokat egyenletesen és minden utánsegítés nélkül magukkal viszik. Az (a) és (al) gyűrűk számát munkaképességhez viszonyítva kell megállapítani: Az (a) gyűrűkön (c) nyúlványok vannak elrendezve, az (al) gyűrűk (d) hasítékokkal vannak ellátva. A (c) nyúlványok a henger fölületén túlérnek és a henger forgásánál az (al) gyűrűk szemben lévő (d) hasítékaiba nyúlnak be. A (c) nyúlvánnyal ellátott (a) gyűrűk és (d) hasítékkal bíró (al) gyűrűk váltakozva vannak egymással elrendezve, úgy azonban,