18365. lajstromszámú szabadalom • Csuklósan kapcsolt mozgatható álladzórész mindennemű szájkosarakon

Megjelent 1900. évi junius hó 16-án. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 18365. szám. XVIII/b. OSZTÁLY. Csuklósan kapcsolt mozgatható álladzórész mindennemű szájkosarakhoz. REGER KRISZTINA GYÁROS BÉCSBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 deczember hó 23-ika. A szóban lévő találmány tárgyát mindennemű szájkosarakhoz való berendezés képezi, melynek az a czélja, hogy a szájkosarat az állat önkényesen le ne húzhassa, ellenben száját szabadon mozgathassa és különösen lélegzésben ne legyen korlátozva. A berendezés lényegében egy a szájkosáron mozgathatóan és csuklósan megerősített álladzórészből áll, mely az alsó állkapocs mögött az állat nyakának mellső részére simul. A csatolt rajzon példaképen egy szájkosáron az ily álladzórész alkalmazása látható, nevezetesen az 1. ábrán a szájkosár azáltal fejére van húzva, a 2. ábrán pedig külön van kirajzolva. Mint az a rajzból kitűnik, az (A) álladzó a két (a) ponton mozgathatóan és forgathatóan van a szájkosárhoz kapcsolva. Az (a) csuklópontok körülbelül az állat füle alatt fekszenek, az (A) álladzó pedig az állat nyakára simul és mozgékonysága következtében szorosan, de minden kényszer nélkül fekszik az állat állkapocsa mögött. Ismeretesek voltak már eddig is hasonló, de a szájkosáron mozdulatlanul megerősített álladzók, illetőleg kengyelek, de ezek, mint az magától érthető, nem felelhettek meg annak a czélnak, melyet a mozgékony álladzóval érünk el. Ezek a mozdulatlan kengyelek csak a legritkább esetben illettek az állat fejére és rendesen szorították az állatot egy vagy más helyen, minek következtében az állkapcsát szabadon nem mozgathatta és a lélegzése is akadályozva volt. Az új mozgatható álladzónál az, hogy a szájkosár különben minő módon van kiképezve, teljesen mellékes, a rajzon példaképen egy (B) orrszíjjal és (C) nyakszíjjal ellátott szájkosár látható, de épúgy lehet az új (A) álladzót más szájkosaraknál, pld. a régebb szerkezetű homlokszíjas szájkosaraknál is alkalmazni. Az álladzó működési módja az 1. ábrából kitűnik. A (C) nyakszíjjal együtt meggátolja, hogy a szájkosarat az állat lehúzza, minthogy ily kísérletnél az állat állkapcsa mögé tolódik, de azonkívül — mint azt már bevezetőleg jeleztük az állatnak megengedi, hogy nyakát, száját és gégefőjét szabadon mozgassa. A rajz 1. ábráján az (A) álladzót egy drót, a 2. ábráján egy szíj képezi, mely megfelelő fülek segélyével csuklósan van a szájkosáron megerősítve. Magától érthető azonban, hogy a találmány szempontjából